Fogják a hasukat az oroszok, úgy nevetnek Európán: ezek az uniós országok maradnak most gáz nélkül, megbukott Ursula von der Leyen nagy terve – eljött Putyin pillanata
Európát egyszerre kísérti a Katargate és az arab tavasz: most minden másképp van, és most se jól. Valami megint erősen félrement, és ehhez elég csak ránézni az európai földgázárakra. A gáz ára, amely az energiaválság után visszavonult, de magasan a múlt évtized felett maradt, csak a hétfői napon már 45 százalékkal szökött fel Európában, elérve a megawattóránként 46 eurót. (Tavasszal csökkenni szokott, nem pedig az utóbbi évek csúcsaira emelkedni normál helyzetben. Már amennyire az elmúlt pár év annak számít.)
Az orosz–ukrán háború ugyan még egyszer nem törhetett ki, de szombaton került mellé egy másik háború, amely megbolondítja az energiaárakat. Az ilyesmi a hatalmas energiabehozatalra szoruló és önsorsát menedzselni képtelen Európai Unióban sose szokott jó óment jelenteni.
Iráni konfliktus, Katargate 2., világpiac
Hogy az Irán elleni szombati amerikai és izraeli támadás milyen hosszú konfliktust hoz, és mennyi időre blokkolja a világ energiakereskedelmének egyik legforgalmasabb útvonalát, ezt ma nem lehet megmondani. Azt sem, megbukik-e miatta a régió politikáját mérgező, atomfegyverek fejlesztésével vádolt iráni rezsim (amint az arab tavasz idején buktak rezsimek az ismert, vajmi kevés pozitívumot tartalmazó következményekkel).
Annyi bizonyos, hogy a kalapból megint előbukkant Katar neve. Néhány évvel ezelőtt az európai elit korruptságát jelképezte, most a tehetetlenségét.
Az olaj ára szintén felszökött, mert a lezárt Hormuzi-szoroson keresztül nem jön ki az olaj. Ez ugyan főleg Ázsia felé tart, de az energiában egyetlen világpiac létezik: ha egy nagy régióban beszűkül a kínálat, az másutt is az ár emelkedését hozza.
Ugyanez igaz a földgázra is. A szoroson át nem jön ki a cseppfolyósított földgáz, az LNG sem, a termelést Katar le is állította.
Európa diverzifikált – azaz elszúrta ezt is
Márpedig Európa az ukrajnai háború kitörése után a diverzifikáció varázsszavával lecsavarodott az olcsó orosz gázról, és helyette föl a drága amerikai LNG-re – és a katarira. Mely utóbbi, ugye, most beszorult, nem jön ki – ezért szárnyal a földgáz ára, és egyes Katartól függővé vált uniós országok most komolyan elgondolkodhatnak a diverzifikáció szó valódi értelmén.
Valódi értelme – amelynek megőrzése esetén nem válik varázsigéből egyszer csak átokszóvá – nem az, hogy feladsz beszerzési forrásokat, ráadásul az olcsókat. Hanem az, hogy hozzájuk szerzel még más forrásokat is – amivel ne csak az áralku-pozíciód javul, hanem a biztonságod is.
No ez az, amit az Európai Unió nem csinált, hanem fordítva, és ezért most a jogos ijedelem.
Tulajdonképp elgondolkodtató, egyáltalán tud-e az energiafüggő unió választani olyan beszerzési forrást, amely nem rizikós. De akkor ebből az a logikus következtetés, hogy legalább ezekből a legjobb minél többet, mert mind csak nem dugul el egyszerre.
Ez itt Európa pánikpillanata
Dehát az orosz energia annyira nem kellett, hogy még aki előrelátó volt, azt is kényszerítik, hogy lemondjon róla – jelen pillanatban éppen Magyarországot az olajcsapok kétoldali lezárásával (ld. Barátság-botrány).
Európa számára, azt hiszem, ez pánikpillanatot teremt
– idézi a Politico az amerikai IEEFA energia-kutatóintézet (Institute for Energy Economics and Financial Analysis) vezető elemzőjét, aki az ukrajnai háború négy évvel ezelőtti kirobbanásának időszakával méri össze a jelenlegi helyzetet.
Eljött Vlagyimir Putyin pillanata, mit bánja ő a Barátságot?
Arra jut, hogy Európának sikerült csöbörből vödörbe manőverezni.
Ezúttal nemcsak Oroszország miatt aggódhatunk, hanem Katar és az Egyesült Államok miatt is... tehát azt hiszem, mivel növeltük a függőségünket adott forrásoktól, a sebezhetőségünket is növeltük.
Vagyis ez a diverzifikáció nem sült el túl jól.
Az Euronews úgy tudja: az oroszoktól elfordult EU az LNG-ellátása 12-14 százalékát szerzi be Katarból, és ha hosszú távon lezárják a Hormuzi-szorost, ez kerül veszélybe. Ha ezt nem érezzük arányosnak a 45 százalékos áremelkedéssel, egyrészt az nem így működik, másrészt a gázra is igaz, ami az olajra: ha másutt jelentősen csökken az utánpótlás, árban ezt a világ többi része is megérzi.
Azt láthatjuk, hogy az orosz energia elkezd más országokba folyni. Ha a katari LNG elakad, az lehetőséget jelent az oroszok számára is
– véli a Politico elemzője.
Ugyanez a helyzet az olajat illetően is: a Barátság kőolajvezeték ukrán lezárása orosz szempontból bolhacsípésnek is kevés – nem is őket célozza meg, hanem a választásra készülő Magyarországot –, az oroszok nevetve átirányítják az olajukat máshová, és zsebre teszik a magasabb árból származó jövedelmet.
Lássuk, kik vannak a bot rosszabb végén
Ami a bot rosszabbik végét illeti, a földgáz esetében a Politico a lengyeleket emeli ki, akiknek sikerült olyan eredményesen diverzifikálni, hogy az LNG 20 százalékát szerzik be Katarból. Jelen esetben csak szereznék.
A lengyel energiaminisztérium igazgatóhelyettese, Grzegorz Laguna a következőképpen reagált a Politico jelentése szerint: „Ha megszakad az ellátás Katarból, a hiányzó mennyiséget az azonnali piacon szerezzük be. Tehát Lengyelország LNG-ellátási biztonsága nincs veszélyben.”
Legyen úgy, a kérdés, hogy milyen áron.
Jelentős katari kitettséget szereztek még a diverzifikációs igyekezet (vagy átok) következtében a lengyeleken kívül
- Franciaország,
- Hollandia,
- Olaszország,
- Németország
- és Belgium.
