Műholdfelvételeken a Hormuzi-szorosban horgonyzó „szúnyogflotta”, ami rettegésben tartja a fél világot
Műholdfelvételek megerősítették az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) egy nagy flottillájának létezését a Hormuzi-szoros északi részén – jelentette a Jfeed.com izraeli hírportál alapján az IndexHR.
Az európai Sentinel-2 műhold tegnap legalább 33 hajóból álló csoportot kapott le, amelyek az IRGC haditengerészetének gyors támadó hajóira hasonlítottak. A flotta kötelékben haladt a szorostól északra, Kargan partjai közelében. Az elemzők a manővert erődemonstrációnak tartják annak támogatására, hogy Irán erőszakkal korlátozza a szoroson keresztüli hajózást.
Az akció egybeesett a kereskedelmi hajók elleni támadásokkal: iráni ágyúnaszádok lelőtték és elfoglalták az MSC Francesca és Epaminondas konténerszállító hajókat, amelyeket iráni kikötőkbe kísértek. Egy harmadik hajót, az Euphoriát is megtámadták és megrongálták.
A „szúnyogflotta” taktikája
A Forradalmi Gárda haditengerészete nagymértékben támaszkodik egy hatalmas, kis és gyors hajókból álló flottára – az úgynevezett „szúnyogflottára”. Ez az alapja az aszimmetrikus haditengerészeti stratégiájuknak a Perzsa-öböl és a Hormuzi-szoros keskeny vizein. Ezeket a hajókat nem klasszikus tengeri csatákra, hanem zavarokra és a blokád betartatására tervezték.
Ezek könnyű, három-öt fős legénységű hajók, amelyek akár 110 kilométer/órás sebességet is elérhetnek. Alacsony merülésük miatt a part mentén vagy a szigetek között bárhol elrejthetők. Nehéz géppuskákkal, irányítatlan rakétákkal vannak felfegyverezve, és némelyik rövid hatótávolságú hajók elleni rakétákat vagy aknavető felszerelést is hordoz.
Becslések szerint Iránnak több mint ezer ilyen hajója van, amelyek közül sok föld alatti alagutakban és szigeteken található bázisokon rejtőzik, és egy pillanat alatt készen állnak a vízre bocsátásra.
Előnyük, hogy kicsik, így radaron nehezen észlelhetők, valamint olcsók és könnyen pótolhatók. A keskeny Hormuzi-szorosban, ahol a nagy hadihajóknak nagyon kevés a mozgásterük, ezeknek a „szúnyogoknak” rendkívül veszélyes célpontjává válnak.
Az iráni hajók rajban támadnak
Az IRGC doktrínája az aszimmetrikus hadviselést hangsúlyozza, hogy semlegesítse az olyan ellenfelek technológiai fölényét, mint az amerikai haditengerészet. Egyetlen nagy hajó helyett, amely könnyű célpont lenne a légierő számára, az irániak „rajokban” támadnak – 20 vagy több hajóból álló csoportokban, amelyek egyszerre közelítenek egy célponthoz minden irányból. Egy ilyen támadás túlterheli a hajó érzékelőit és védelmi rendszereit, mivel a legénység nem tud egyszerre ennyi fenyegetésre reagálni.
„Üss és menekülj” taktikát alkalmaznak – gyorsan közelednek, rakétákat vagy más lövedékeket lőnek ki, majd sekély vizekre vagy szigetek mögé menekülnek, ahová a nagy hajók nem tudják őket követni.
A Kargan közelében látható 33 hajó műholdképe pontosan ezt bizonyítja: a jelenlét és demonstráció az olyan hajók elfoglalására irányuló akciókra, mint az MSC Francesca.
A cél nem a flották megsemmisítése, hanem a káosz megteremtése
Ezek a kis hajók ritkán közlekednek egyedül; egy szélesebb hálózat részét képezik, amely tengeri aknákat, kamikaze drónokat, part menti hajóellenes rakétákat és felderítő drónokat is magában foglal. Mindez együtt halálos csapdát hoz létre a szorosban, amelyen a világ olajkészletének körülbelül 20 százaléka halad át.
Irán fő stratégiai célja nem az ellenséges flotta megsemmisítése, hanem a tengeri forgalomban a káosz előidézése.
A biztosítási díjak emelésével, a félelemkeltéssel és a hajók útvonal-változtatására kényszerítésével Irán minimális költséggel óriási gazdasági és politikai nyomást gyakorol.
Egy ilyen fenyegetés elhárításához állandó légi támogatásra, radarmegfigyelésre és gyors reagálású egységekre van szükség, mivel a szorosban lévő csapatok száma és a terepviszonyok az irániaknak kedveznek.
Megszólalt a Mol: ezt nagyon benézte a piac, globális következményekkel jár a kialakult helyzet
Már kőolajpiaci történelmi ellátási sokknak nevezi a Hormuzi-szoros lezárását Horváth Ágnes, a Mol csoport vezető közgazdásza. A helyzet következményei globálisak, és megjelentek a makrogazdaságban is. A hormuzi események is igazolják, hogy jó irány a fosszilisektől való függés csökkentése.
