BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Rejtett járatok és álajtók: döbbenetes részletek derültek ki a kínai halálbányáról

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Titkos alagutak, hamis tervrajzok és nyilvántartás nélkül dolgozó bányászok – egyre súlyosabb szabálytalanságokra derül fény az elmúlt több mint 15 év legsúlyosabb kínai bányaszerencsétlenségének vizsgálata során. A múlt pénteki tragédiában legalább 82 ember vesztette életét az észak-kínai Sanhszi tartományban található Liushenyu szénbánya járataiban.

A hivatalos tájékoztatás szerint a késő esti órákban bekövetkezett gázrobbanásban további 128 ember megsérült, két munkást pedig továbbra is eltűntként keresnek. A baleset a legsúlyosabb kínai bányakatasztrófa 2009 óta, amikor a hejlungcsiangi Hszinhszing bányában történt robbanás 108 ember életét követelte – írja az Origo.

szénbánya
Elképesztő dolgok derültek ki a kínai szénbánya valódi helyzetéről (illusztráció)
Fotó: Anadolu via AFP

Kettős rendszerrel tévesztették meg a hatóságokat a bánya üzemeltetői

A lap arról ír, hogy a Shanxi Tongzhou Coal Coking által üzemeltetett bánya két külön tervrajz- és megfigyelőrendszert működtetett. Az egyik a tényleges föld alatti hálózatot mutatta, míg a másikat kizárólag a hatósági ellenőrzésekhez használták, hogy bizonyos járatokat eltitkoljanak az ellenőrök elől.

Az illegális járatokból kitermelt szenet nem tüntették fel a hivatalos termelési adatokban, így adót sem fizettek utána. A kínai köznyelvben az ilyen kettős dokumentációt jin-jang rajzoknak nevezik: az egyik nyíltan a hatóságoknak készült, a másikat pedig titokban kezelték.

A Hszinhua állami hírügynökség szerint a bányában dróthálóval és habarccsal lefújt műanyag zsákokkal kialakított álajtókat is használtak, amelyek szinte teljesen beleolvadtak a sziklafalakba. Amikor ellenőrök érkeztek, a dolgozók lezárták ezeket a rejtett átjárókat, majd szénhamuval kenték be őket, hogy észrevétlenek maradjanak.

Százával dolgoztak nyilvántartás nélkül

A vizsgálat szerint az üzemeltető alvállalkozókon keresztül foglalkoztatott munkásokat a titkos járatokban, anélkül hogy biztosította volna számukra a kötelező azonosító és helymeghatározó eszközöket. A dolgozókat a hivatalos beléptetési rendszerben sem regisztrálták.

A hatóságok normál esetben ezekkel az eszközökkel tudják nyomon követni, hogy a bányászok hol tartózkodnak a föld alatt, különösen vészhelyzet idején.

A robbanás pillanatában a hivatalos nyilvántartás mindössze 124 lent dolgozó munkást jelzett, miközben valójában 247 ember tartózkodott a bányában. Ez azt jelenti, hogy 123 munkás teljesen kívül maradt a hivatalos felügyeleten.

Az állami média szerint a pontatlan térképek és a hiányzó helymeghatározási adatok jelentősen akadályozták a mentési munkálatokat.

További részletek az Origo cikkében olvashatók.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.