Romániának befellegzett: akkora bajban van a gazdaság, hogy idén szinte biztosan recesszióba csúszik
Románia gazdasága idén mérsékelt recesszióba sodródhat a globális válságok és a belpolitikai instabilitás együttes hatásai miatt – vélik a Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának szakértői. A kutatók 0,5 százalékos GDP-visszaesést várnak 2026-ra.
A közgazdászok szerint azonban megvannak a feltételei a gazdaság fokozatos helyreállásának is: a politikai helyzet esetleges stabilizálódása hozzájárulhat a gazdasági növekedés újraindulásához, ezért a 2027-re vonatkozó előrejelzések továbbra is pozitívak, és Románia GDP-jének 2,2 százalékos növekedését vetítik előre – számolt be róla az EconoMedia román gazdasági hírportál.
„A globális és az európai gazdaság nehéz időszakon megy keresztül, amelyet több válság egyidejű fennállása jellemez – az orosz–ukrán háborútól és a közel-keleti konfliktustól kezdve az energiaválságon át az inflációs nyomásig. Ezek együtt jelentős terhet rónak valamennyi nemzetgazdaságra, és egy olyan ország számára, amely szorosan kapcsolódik a világgazdasághoz, különösen az európai gazdasághoz, a belső stabilitás fenntartása létfontosságúvá válik. Mivel a globális folyamatokat érdemben nem tudja befolyásolni, minél biztosabb belső stabilitásra van szüksége ahhoz, hogy gazdaságilag ellenálló maradjon, és kezelni tudja a világválságok sokrétű következményeit” – magyarázta Bálint Csaba, a Babes-Bolyai Tudományegyetem kutatócsoportjának tagja.
Románia jelenleg elhúzódó belpolitikai krízissel néz szembe, ami május 5-én a parlamentben benyújtott és elfogadott bizalmatlansági indítványban, valamint az Ilie Bolojan vezette kormány leváltásában csúcsosodott ki. A közgazdászok szerint ilyen helyzetekben a politikai bizonytalanság nem csupán a politikai osztály problémája, hanem gyorsan átterjed a teljes gazdaságra is:
- gyengíti a befektetői bizalmat,
- késlelteti a beruházási döntéseket
- és növeli a pénzügyi piacok volatilitását.
Emellett tovább nehezíti a költségvetési hiány kezelését és a szükséges reformok végrehajtását.
„Az első hatások közvetlenül a bizalmatlansági indítvány benyújtásának bejelentése után jelentkeztek, amikor az euró árfolyama jelentősen emelkedett, és néhány nap alatt történelmi csúcsra, 5,27 lejre nőtt. A feszültségek hamar átterjedtek az államadósság-finanszírozási piacra is: az állami hitelfelvétel költségei emelkedtek, a CDS-felárak növekedtek, és továbbra is fennáll annak közvetlen veszélye, hogy a hitelminősítő intézetek Románia besorolását a spekulatív, bóvli kategóriába sorolják vissza. Ilyen körülmények között a hiány finanszírozása drágábbá válik, miközben a befektetők állampapírok iránti érdeklődése csökkenhet, ami tovább fokozza a román pénzügyi és költségvetési stabilitásra nehezedő nyomást” – fejtette ki Rácz Béla-Gergely, Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának egyetemi adjunktusa.
A szakértők úgy vélik, hogy a politikai instabilitás hatásai jóval tartósabbak lehetnek, és végső soron az ország gazdasági teljesítményének romlásában is megmutatkozhatnak. Ennek megfelelően a Babes-Bolyai Tudományegyetem csapata jelentősen módosította a román GDP 2026-os alakulására vonatkozó előrejelzését, és idén először negatív értékkel, vagyis gazdasági visszaeséssel számol. Az év elején még 0,8 százalékos mérsékelt gazdasági növekedést prognosztizáltak 2026-ra, elsősorban a makrogazdasági mutatók fokozatos javulására alapozva az év második felében.
Az előrejelzés első módosítására az iráni konfliktus kirobbanásakor került sor, amikor a növekedési várakozást 0,4 százalékra csökkentették, majd néhány héttel később ismét lefelé korrigálták, ezúttal 0,2 százalékra.
„A globális környezetet és a romániai belpolitikai instabilitást figyelembe véve új előrejelzésünk 0,5 százalékos GDP-csökkenést jelez, ami 2026 egészére nézve mérsékelt gazdasági recessziónak felelne meg. Ugyanakkor ennek ellenére is van ok a visszafogott optimizmusra. Hosszabb távon fennáll a gazdaság stabilizálódásának lehetősége: az infláció mérséklődése helyreállíthatja a vásárlóerőt és a belső fogyasztást, a fiskális intézkedések hatásai fokozatosan enyhülhetnek, az üzleti környezet pedig alkalmazkodhat az új gazdasági realitásokhoz. Emellett, ha Románia következetesen folytatja a fiskális konszolidáció folyamatát, erősödhet a befektetői bizalom, és normalizálódhatnak az államadósság finanszírozási feltételei. Ezek a fejlemények kedvező alapot teremthetnek a gazdasági növekedés újraindulásához. Ebben az összefüggésben a 2027-re vonatkozó becslésünk továbbra is pozitív, előrejelzésünk szerint jövőre Románia GDP-je 2,2 százalékkal nőhet” – összegezte Szász Levente, a Babes-Bolyai Tudományegyetem kutatócsoportjának koordinátora.
Román kormányválság: az elnök technokrata kormányfőt nevezhet ki
Esélyes forgatókönyvnek nevezte kedden a román államfő, hogy technokrata miniszterelnök-jelöltet bízzon meg kormányalakítással. Nicusor Dan egy Bukarestben zajló regionális biztonsági fórumon újságírói kérdésekre válaszolva azt mondta: a parlamenti pártokat rövidesen hivatalos egyeztetésekre hívja, amelyeken arra vár tőlük választ, hogy kormányalakítási javaslataikat milyen parlamenti többségre támaszkodva tervezik megvalósítani.
Nicusor Dan úgy értékelte, hogy viszonylag kevés olyan kormányalakítási lehetőség jön szóba, amelyben a kabinetet stabil parlamenti többség támogatná, és ezek közül egy technokrata miniszterelnök kinevezését sem zárta ki. Egy szakértői kormány vagy egy technokrata miniszterelnök vezette, politikusokból álló kabinet kinevezésére vonatkozó felvetésre az államfő azt válaszolta, hogy esélyesnek lát egy ilyen forgatókönyvet.
