A tervek szerint tavasszal üzembe helyezhetők lesznek a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) hidrogén előállítására, tárolására és szállítására indított, kísérleti Akvamarin projektének létesítményei – jelentette be a társaság elnök-vezérigazgatója, Kriston Ákos a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség évindító rendezvényén. A nyolc kutatási programból álló munkában öt egyetem is részt vett. Megvizsgálták például, hogy a fémek ötvöző komponenseire erős hatással lévő hidrogén hogyan hat a vele érintkező anyagokra, főként a nyomástartó edényekre és a csővezetékekre, majd a kapott adatok alapján számszerűsítették, milyen arányban keverhető e gáz az adott összetételű ötvözetekből készült szállító- és tárolóeszközökben úgy, hogy azok ne károsodjanak. Modellezték a hidrogén áramlásának jellemzőit is, amely ismeretekre többek között a hidrogénnel kevert földgáz kezelése és tárolása, tárolóból való kinyerése miatt van szükség. Arra is kíváncsiak voltak, hogyan tárolható a hidrogén folyadékban elnyeletett formában az ún. LOCH technológiával.
Nem kell leállítani a zöldáram termelését
A 2021-ben indult projekt kiteljesedéseként egy közel 2,5 megawatt összteljesítményű elektrolizáló rendszert létesítenek a hozzá tartozó hidrogéngáz-előkészítő technológiával az MFGT kardoskúti telephelyén. Az elektrolizáló képes vízbontással hidrogént előállítani akár olyan, megújuló forrásból származó energia felhasználásával is, amelyre egyébként éppen nem lenne szükség. Az ily módon hidrogénben tárolt energia a hidrogént üzemanyagcellában vízzé égetve később visszanyerhető. A hidrogént földgázzal keverve maga az MFGT is használni fogja a fűtőgázzal működő berendezéseiben. Három kardoskúti földgáz-meghajtású kompresszor egy rövid teszt során tavaly ősszel már kapott 6 százalékos arányban bekevert hidrogént. Később telepítenének hozzá egy olyan vezérlést, amely a kompresszorterhelés, a fűtőgáz-összetétel és a kibocsátott szén-dioxid arányában optimalizálja a gázmotor működését.
A projekt az eredetileg tervezettnél jóval bővebb tartalommal valósult meg, így a költségvetése is módosult.
Végül 5,2 milliárd forintot fordítottak a fejlesztésre, amelyhez 2,4 milliárd forint támogatást kaptak. A többletet az időközben felmerült K+F programok bevonása okozta, amelyek során egyebek mellett megvizsgálták a réteg- és ipari víz hasznosításának lehetőségeit – derült ki Kriston Ákosnak a rendezvényen egy erre vonatkozó kérdésre adott válaszából.
Magyar helyszíneken is szimatol a „hiúz”
Az Akvamarin csak az első lépcsője az MFGT hidrogéngazdaság terén indított munkájának. Az év végén zárul egy másik, szintén 2021 elején indult uniós projekt is. Résztvevői arra keresnek választ, hogy ipari méretekben hogyan tárolható a hidrogén porózus földalatti tárolókban. A program neve az előbbi leírás angol nyelvű elnevezésének rövidítéséből áll HyUsPre, ami a társaságnál belső használatra csak „hiúz”. A projektre létrejött konzorciumban tíz európai földgáztároló-üzemeltető, négy kutatóintézet és három egyetem vesz részt. Az MFGT gondozásában Magyarországon is vizsgálják a földalatti hidrogéntárolás távlati lehetőségét 2030 után.
Már előkészületben a folytatás
A megkezdett munka továbbvitele érdekében a négy elemből álló Akvamarin Plusz projektre is készül a társaság. Ennek során az említett LOCH technológiával létesítenének Kardoskúton egy üzemi léptékű hidrogéntároló rendszert, a hidrogén elektromos árammá alakításához majd be kell szerezniük egy körülbelül 1 megawatt teljesítményű üzemanyagcellát. Ugyanott átalakítanák a kompresszort folyamatos hidrogénnel kevert földgázüzemre, kifejlesztenének egy módszert tartályok, acél és műanyagcsövek hidrogén- és korróziógátló anyaggal való bevonatolására, végül létrehoznának egy elméleti és gyakorlati képzési központot, ahol anyagszerkezeti tanácsadás is folyna.
Az Akvamarin Pluszról tavaly júniusban kezdődött egyeztetés az energiaügyekért felelős tárcával, a pályázat elbírálása folyamatban van. A tervek szerint 2026-ban záruló teljes program 4,5 milliárd forintba kerülne, a költségeknek hozzávetőlegesen a 60 százalékát fedezhetné a támogatás.
Mivel az MFGT tárolóiba az FGSZ Zrt. nagynyomású hálózatából érkezik a földgáz, és oda is kerül vissza, az is érinti majd a FGSZ rendszerét, ha az MFGT hidrogént állít elő – válaszolt a társaság együttműködéseit firtató kérdésünkre Kriston Ákos. Elmondta, hogy az FGSZ és az MFGT egymás tapasztalatait felhasználva fog egyeztetni a terület szabályozásáért felelős hatóságokkal, elsősorban a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával például arról, hogy ténylegesen mennyi és milyen arányban kerülhet hidrogén a földgáz rendszerbe. Mivel a nagynyomású hálózatba bekerülő hidrogén onnan eljuthat a kis nyomásúba is, az MFGT folyamatosan tájékoztatta mind a három gázelosztó társaságot is az Akvamarin tapasztalatairól. Van kapcsolata a másik tároló céggel, a Hexummal is, de ez az együttműködés még formálódik.
Nem mindegy, mit művel a hidrogén a vezetékkelKözben beérkeztek azoknak a már említett vizsgálatoknak az eredményei, amelyek során a társaság a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel és az ÁÉF Labor Kft.-vel arra keresett választ, hogy adott fémminták tulajdonságai hogyan változnak meg a hidrogén tartalmú vizsgálókamrában, különböző körülmények között. Lényegében arra voltak kíváncsiak, hogy a hidrogén hogyan hat a társaság hálózatának csöveire. Azt találták, hogy a gáztárolás biztonsága nem sérül. E vizsgálatokhoz az MFGT-nek egyébként már saját fejlesztésű, szabadalmazás alatt lévő hidrogénvizsgáló berendezése is van. A társaság az anyagvizsgálati tapasztalataira és eszközeire alapozva új szolgáltatással kíván megjelenni a piacon. Alvállalkozó bevonásával először arról tájékoztatnák az érdeklődőket, hogy a fenti anyagvizsgálathoz milyen, és hogyan vett mintát várnak tőlük, majd a mintát megvizsgálva jelentést adnak ki arról, hogy az milyen arányú hidrogén hatására hogyan viselkedik. Ki szeretnék továbbá dolgozni a tartályok és a 25 centisnél kisebb átmérőjű csövek belső, hidrogénálló bevonatolásának kifejlesztését. Ez előzetes becslések szerint olcsóbb, mint a meglévők kicserélése hidrogén- és korrózióálló újakra. |
