Kanada olyan jó üzletet csinál az olajválsággal, hogy mohóvá vált a kormány

Az iráni háború és a Hormuzi-szoros zárlata miatt jelentősen megnőtt az olaj iránti igény a más térségből származó energiahordozó iránt. Igaz ez az Egyesült Államok és Kanada esetében is, az ottawai kormány ezért felülvizsgálja a terveit, és állami tulajdonban tarthatja a kibővített Trans Mountain (TMX) vezetéket, hogy kihasználja a nagy keresletet.

A kormány 2018-ban vásárolta meg 4,5 milliárd kanadai dollárért a vezetéket a Kinder Morgantől. (Egy kanadai dollár 221,2 forint.) A cég a klímaaktivisták könyörtelen nyomására lépett ki a projektből, akik környezetvédelmi szabályozásokat használtak fel a bővítés megakadályozására, emlékeztetett az Oil Price című szaklap.

Az építkezést végül 2024-ben befejezték, bár 

2024 májusában megnyitották a kibővített vezetéket, amelynek kapacitása így az eredeti háromszorosára, napi 890 ezer hordóra nőtt.

A terv azonban végig az volt, hogy a vezetéket ismét visszaadják magánkézbe – a helyzet azonban megváltozott. „Az egy más piac volt és más idők” – hangsúlyozta minap Elizabeth Wademan, a vezetéket üzemeltető Trans Mountain Corporation igazgatója.

Kanada diverzifikálja az olajexportját

A TMX célja eleve az ázsiai piac kiszolgálása volt, Kanada ugyanis diverzifikálni akarta az olajexportját, amelynek a zöme még mindig az Egyesült Államokba irányul. Ezt a törekvést csak felerősítette Donald Trump elnök vámháborúja, amelynek éppen Kanada volt az egyik első áldozata.

A vezetéknek köszönhetően a kanadai nyersolajtermelők új, kényelmesebb csatornát kaptak az ázsiai energiavásárlókhoz, és a hatás gyorsan érezhetővé is vált: 2025 tavaszára 

• a Kínába irányuló szállítás elérte a napi átlag 207 000 hordót, 
• míg az Egyesült Államok nyugati partvidékére exportált mennyiség napi átlag 173 000 hordó volt.

2025 októberére a Brit Kolumbia partjairól exportált kanadai nyersolajnak már a 70 százaléka Kínába került, a Hormuzi-szoros lezárása óta pedig más ázsiai vevők is egyre élénkebben érdeklődnek iránta.

Újabb bővítéseket terveznek

A vezetéket üzemeltető állami vállalat a kereslet kielégítése és a diverzifikálás érdekében további bővítéseket is tervez a kanadai Energy Now szakportál tudósítása szerint. Ezeknek köszönhetően már 

Egyre jobb üzletté teszi a vezetéket a kanadai olajtermelők számára a közel-keleti háború, valamint a venezuelai olaj amerikai lenyúlása. „Bármennyire is sajnálatosak is, ezek az események azt mutatják, hogy a globális termelőknek és fogyasztóknak több piaci lehetőséggel kell rendelkezniük” – mondta a múlt héten egy konferencián Calgaryban Jason Balasch, a cég üzleti fejlesztésért felelős alelnöke.

Ezt hangsúlyozta a CBC tudósítása szerint Mark Carney kormányfő is, amikor többek között egy új olajvezeték építéséről tárgyalt Brit Kolumbia tartomány miniszterelnökével.

„Sok más országtól eltérően Kanada segíthet betölteni a globális energiaellátásban keletkezett űrt, része lehet a megoldásnak a világ és önmagunk számára. Kanada stabil, megbízható partner egy olyan világban, amelyik egyáltalán nem az” – jelentette ki.

Magasabb áron kel el a kanadai olaj

Az újabb közel-keleti válság valóban jó üzlet az Egyesült Államok mellett Kanadának is, de az olajvezeték már önmagában hozzájárult ahhoz, hogy a vállalatok jobb áron adhassák el a terméküket.

Korábban ugyanis a túl kevés exportvezeték arra kényszerítette őket, hogy egyre nagyobb árengedménnyel értékesítsék az olajat az amerikai West Texas Intermediate-hez (WTI) képest. 2018-ban a helyzet annyira súlyossá vált, hogy 

– a különbség jelenlegi körülbelül 14 dollár.

A kereslet olyan nagy, hogy az exportra szánt nyersolaj mennyisége idén nyárra körülbelül egy hónapig, jövő év nyárra pedig folyamatosan meghaladja majd az exportvezetékek kapacitását, mondta egy konferencián Susan Bell, a Rystad Energy finomítási és értékesítési kutatásért felelős alelnöke.

Az üzlettel a kanadai kormány is jól jár, a Trans Mountain a beszámolója szerint tavaly 1,7 milliárd dollárt fizetett a büdzsébe osztalék formájában.