Trump meghívót küldött Iránnak: „Üljetek tárgyalóasztalhoz, vagy lebombázzuk az erőműveiteket”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTrump újabb ultimátumot adott Iránnak: hidak és erőművek elleni csapásokkal fenyegetett, ha nem indulnak újra a tárgyalások, melyek a múlt hét végén szakadtak meg, miután Irán támadást mért a Perzsa-öbölből távozni próbálóra két hajóra, amire válaszként az amerikai haderő újraindította csapásait iráni célpontok ellen. Trump nemrég bejelentette, majd visszavonta azt a tervét, amely szerint 20 százalékos díjat vetett volna ki a Hormuzi-szoroson áthaladó valamennyi teherhajóra az amerikai katonai kiadások ellentételezésére, ugyanakkor ismét életbe léptette az iráni kikötők tengeri blokádját. Mint a Világgazdaság oldalán megírtuk, az eszkaláció azután lépett újabb szakaszába, hogy Trump a tűzszünet megszűnését, de a tárgyalások folytatását jelentette be, amiről viszont Teherán azt állította, hogy nem kezdeményzeték a tárgyalások folytatását.
Fotó: Magali Cohen / Hans Lucas / AFP
Trump ismét szoros határidőt adott és az energetikai infrastuktúrát fenyegeti
„Jövő héten számukra igazán rosszra fordulnak a dolgok. Ki fogjuk iktatni az összes erőművüket. Elpusztítjuk az összes hídjukat, hacsak nem ülnek tárgyalóasztalhoz és nem kezdenek el tárgyalni” – fogalmazott Trump. A BBC cikkében felidézi, hogy az amerikai elnök már áprilisban is azzal fenyegetőzött, hogy iráni polgári infrastruktúrát, köztük hidakat és erőműveket bombáztat. Ez Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosának korábbi reagálása szerint a nemzetközi jog értelmében a civilek és a polgári infrastruktúra szándékos támadásként háborús bűncselekménynek minősülne. Az 1949-es genfi egyezmények a hadviselés humanitárius szabályai között egyértelműen tiltják a civil lakosság számára létfontosságú létesítmények elleni támadásokat.
Trump a Special Report című műsorban azt mondta, hogy az energetikai célpontokat egyelőre a végére hagyják, de végül azokat is támadás érheti.
Az energetikai célpontokat utoljára hagyom, de végül azokat is el fogjuk találni
– jelentette ki.
Az elnök szerint az amerikai tárgyalók kedden este azt üzenték iráni partnereiknek: „Jobb, ha megállapodnak, különben semmijük sem marad.”
Trump azt is közölte, hogy a 20 százalékos áthaladási díj tervét visszavonta, ellenben újra életbe léptette az iráni kikötők haditengerészeri blokádját.
Újabb katonai csapások, emelkedő olajárak
Az amerikai–iráni összecsapások kiújulása jelentős olajár-emelkedést váltott ki, miközben a Hormuzi-szoroson áthaladó tankerforgalom jelentősen visszaesett.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) nemrég közölte, hogy újabb támadássorozatot indított Irán ellen annak érdekében, hogy tovább gyengítse azokat a katonai képességeket, amelyekkel Teherán kereskedelmi hajókat támad a stratégiai fontosságú tengeri útvonalon. Brad Cooper admirális közleménye szerint Irán szándékosan vett célba civileket, amikor hét kereskedelmi hajót támadott meg a térségben. Az incidensek következtében csaknem egy tucat civil tengerész meghalt, eltűnt vagy megsérült.
Ugyanakkor Irán is katonai eszközökhöz nyúlt. Az Egyesült Arab Emírségek még hétfő este közölte, hogy iráni robotrepülőgépek két emirátusi tankert találtak el.
A támadásban egy indiai állampolgárságú tengerész életét vesztette, nyolcan pedig megsérültek, közülük négyen súlyosan.
Később az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) Telegramon közzétett közleményében megerősítette a támadást. A szervezet szerint a két tanker figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetéseket, kikapcsolta navigációs rendszereit, és megpróbált áthaladni egy elaknásított útvonalon.
Nem világos, hogy a CENTCOM közleményében említett további támadások pontosan mely incidensekre vonatkoztak, az IRGC ezekről nem adott tájékoztatást.
Kuvait és Bahrein is készültséget rendelt el
Szerdára virradó éjszaka
- Kuvait közölte, hogy légvédelme iráni támadó drónokat fog el,
- míg Bahreinben megszólaltak a légiriadó-szirénák. A kuvaiti hadsereg közleménye szerint légvédelmük ellenséges dróntámadásokat hárított el, melyek forrása Irán volt.
Bahrein belügyminisztériuma felszólította a lakosságot, hogy őrizzék meg nyugalmukat, és vonuljanak a legközelebbi biztonságos helyre.
Teherán kedden azt állította, hogy korábban az Egyesült Arab Emírségek két tankerének megtámadása után amerikai katonai létesítményeket vett célba Bahreinben és Jordániában is.
A Hormuzi-szoros ismét a konfliktus középpontjában
A folyamatos katonai összecsapások ismét ráirányították a figyelmet a Hormuzi-szoros stratégiai jelentőségére.
Irán régóta azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy beavatkozik a szoros ellenőrzésébe, ugyanakkor a térség feletti iráni befolyás lehetővé teszi Teherán számára, hogy nyomást gyakoroljon a világgazdaságra.
Trump hétfőn kijelentette, hogy az Egyesült Államok immár a Hormuzi-szoros „őrzője”, és eredetileg 20 százalékos díjat kívánt kivetni minden ott áthaladó áruszállítmányra a biztonsági költségek fedezésére. Ezzel párhuzamosan azt is bejelentette, hogy Washington ismét tengeri blokád alá vonja Iránt, hogy tovább növelje a nyomást az ország gazdaságára. Később a 20 százalékos díj visszavonásának bejelentése után azt közölte, hogy ahelyett nagyértékű kereskedelmi és beruházási megállapodásokat köt majd az öbölállamokkal, melyek árujukat főként a Hormuzi-szoroson keresztül szállítják ki a térségből. Szerinte az átjáró az iráni hajók kivételével most is nyitva áll minden teherhajó számára.
Trump bejelentésére reagálva Irán közölte, hogy továbbra is ellenőrzése alatt tartja a Hormuzi-szorost. Kazem Gharibabadi iráni külügyminiszter-helyettes az AFP szerint úgy fogalmazott, hogy az amerikai blokád „gyakorlatilag szétzilálta” a korábban elfogadott tűzszüneti megállapodást.
A legfrissebb hajózási adatok szerint a szoroson áthaladó forgalom kéthavi mélypontra csökkent, miközben a Brent típusú nyersolaj világpiaci ára jelentős emelkedésnek indult.
