Trump új vámokat kényszerül kivetni, a régieket vissza kell fizetni - minden a novemberi félidős választásokról szól
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMiközben július végén lejár a Donald Trump amerikai elnök által a bírósági ítélet után azonnal bevezetett, ideiglenes 10 százalékos globális vámtételek alkalmazhatóságának határideje, a Fehér Ház tisztviselői ígéretet tettek arra, hogy tartósabb importvámokkal pótolják a kieső bevételeket. Az első lépésnek egy e hónap elején közzétett javaslatot tekintenek, amely eredendően több tucat amerikai kereskedelmi partner ellen indított, kényszermunkával kapcsolatos vizsgálat eredményeként született. Egyelőre a kormányzatnál ebben látják a Legfelsőbb Bíróság ítéletével megtorpedózott vámmechanizmus utódját, miközben a korábban begyűjtött összegek áramlanak vissza az importőrökhöz.

Erről szólnak legújabb vámötletek
„Ha a várakozásoknak megfelelően bevezetik, ezek az új illetékek a jelenlegi szintről 0,6 százalékponttal, körülbelül 11 százaslékra emelik az átlagos amerikai vámtételt” – mutatott rá a tételek pénzügyi vonatkozására Nicole Gorton-Caratelli és Chris Kennedy, a Bloomberg Economics két elemzője. Ez a mérték ugyanakkor elmarad a Trump-féle, úgynevezett kölcsönös vámok rendszerében érvényes 13,5 százalékos szinttől, bár több más folyamatban lévő vizsgálat várhatóan újabb vámkivetési jogkörökkel ruházza majd fel az elnököt.
A beszámolóból úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok hivatalaiban jelentős erőfeszítéseket tesznek azért, hogy jogi alapozást találjanak a jövőbeni új vámtarifák bevezetéséhez, vélhetően azért, hogy később ne alakulhasson ki hasonló helyzet, mint aminek végül a hivatkozott bírósági döntés véget vetett.
Például az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselete (USTR) a Brazíliából származó árukra is vámokat javasolt, szintén az 1974-es kereskedelmi törvény 301-es cikkére hivatkozva, amely a más nemzetek által alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni fellépést szolgálja.
Az új illetékek jogi alapozása az elemzői értékelés szerint szilárdabbnak tűnnek, mint azok, amelyeket Trump a nemzetközi sürgősségi gazdasági jogkörökről szóló, 1977-es törvény (IEEPA) alapján vezetett be, és amelyeket az amerikai vámhivatal és a pénzügyminisztérium jelenleg kénytelen visszatéríteni.
A Reutersen megjelent, az amerikai Pénzügyminisztérium által közölt adatok szerint a vám-visszatérítések májusban összesen 21,97 milliárd dollárt tettek ki a 21,93 milliárd dolláros bruttó vámbevétellel szemben, ami 42 millió dolláros nettó vámkiáramlást jelentett a hónapban. Ez azt jelenti, hogy májusban negatívba fordult a vámegyenleg.
A visszautalt tételek még az inflációs nyomást is növelhetik
Egyelőre azonban nem világos, hogy a fentiek kapcsán zajló visszatérítések milyen gyorsan és milyen mértékben fejtik ki hatásukat a fogyasztói oldalon, azaz azok révén kialakul-e árcsökkenés, amivel ugyanakkor az inflációs nyomás emelkedése is megjelenhet. Ráadásul az új vámok épp akkor sújtják a piacot, amikor az amerikai gazdaságnak az iráni háborúhoz kapcsolódóan az olajtól a műanyagokig mindennek a megemelkedett költségeit kell nyögnie, és ezen visszamenőlegesen már az előzetes békeszerződés aláírása sem változtat.
Az aktuális gazdasági előjelzések ugyanakkor felérnek egy hangsúlyos figyelmeztetéssel:
- a Michigan Egyetem fogyasztói hangulatindexe történelmi mélypont közelében mozog;
- az amerikai infláció májusban több mint három éve a leggyorsabb ütemre gyorsult, éves alapon pedig az amerikaiak számára riasztó mértékben, 4,2 százalékkal emelkedett.
Ezzel egyidejűleg a már a kereskedelmi háború következtében bizonytalaná vált környezet arra késztette a vállalatokat, hogy felfüggesszék a további beruházásokat és terjeszkedéseket, még azelőtt, hogy február 28-án kitört a mostani állapot szerint lezárásához közeledő iráni háború.
„Úgy véljük, hogy az árazási nyomás még nem enyhült, és a közeljövőben nem is fog” – mondta Joe Brusuelas, az RSM vezető közgazdásza, utalva a magasabb energiaárakra és a mesterségesintelligencia-struktúra kiépítésével kapcsolatos megnövekedett költségekre. S azt is tisztán kell látni, hogy Trumpból nem tűnt el az impulzív ötletelés sem: nemrég a francia borokra lengetett be 100 százalékos mértékű külön vámtételt.

Művészbejárót hagyott nyitva a Trump-kormány több iparág számára a vámfalon
Emlékezetes, hogy a korábbi elnök, Joe Biden nemcsak hogy érvényben hagyta a Trump első ciklusa alatt a kínai árukra kivetett vámokat, hanem ki is terjesztette azokat. Ennek ellenére az 1974-es kereskedelmi törvény 122-es cikke alapján kivetett ideiglenes vámok ellen már most is jogi eljárások folynak, bár egy fellebbviteli bíróság nemrég úgy döntött, hogy egyelőre végrehajthatók.
A verkli pedig nem áll meg. Már most is rengeteg iparág-specifikus vám van érvényben az acéltól és a réztől kezdve a faanyagokig, és továbbiak is várhatók. Az 1962-es ún. kereskedelmi terjeszkedési törvény 232-es cikke felhatalmazza az elnököt, hogy nemzetbiztonsági okokból vámokat és egyéb kereskedelmi jogorvoslatokat vezessen be, ehhez azonban először a kereskedelmi minisztérium vizsgálata szükséges. Számos folyamatban lévő előkészítő vizsgálat – köztük a robotika és az orvostechnikai eszközök területén – bármikor lezárulhat úgy, hogy megoldásként a vámok bevezetését javasolják. Egyes kommentárok szerint viszont mind az említett 122-es cikkely, mind a 301-es cikk szerinti vámhivatkozások peres eljárás alá vonhatók, ami azt jelentené, hogy a Trump-kormányzat számára mégsem marad tartós eszköz arra, hogy a korábbiakhoz hasonló univerzális vámokat tartson életben.
A helyzetet bonyolítja és az előrejelzések pontosságát pedig kikezdheti, hogy úgy tűnik, a Trump-kormány tudatosan hagy kiskapukat illetve réseket a politikai kommunikációban nagyon hangsúlyos vámzsilipen.
Például nagyrészt mentességet adott vagy alacsony vámokat vetett ki a gazdaság leggyorsabban növekvő ágazataira, például az adatközpontokra és az MI-infrastruktúrára. A Fehér Ház a közelmúltban csökkentette az importált traktorok és mezőgazdasági gépek illetékeit, valamint enyhítette a Tajvanra és egyes fémtermékekre vonatkozó vámokat is. A kormányzat a Brazíliából importált áruk többségét is mentesítette, annak ellenére, hogy a különböző kereskedelmi gyakorlatok kivizsgálása miatt magasabb általános vámok léptek életbe.
Persze ennek is viszonylag könnyen kitapintható oka van, hiszen a megélhetési válság a novemberi félidős választások előtt az egyik legfajsúlyosabb kérdéssé nőtte ki magát, a republikánusok pedig keményen küzdenek azért, hogy megtartsák többségüket a törvényhozásban.
A demokraták a vámokat a munkásosztálybeli családokat sújtó áremelkedések egyik legfőbb okaként támadják, és a Pew Research Center februári felmérése szerint tízből hat amerikai elutasítja a kormányzat vámemeléseit.
A 2026-os pénzügyi évben április végéig az ország összesen 188,6 milliárd dollár vámbevételt könyvelhetett el, ami több mint a duplája a megelőző év azonos időszakának.



