BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Trump új vámokat kényszerül kivetni, a régieket vissza kell fizetni - minden a novemberi félidős választásokról szól

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Gyorsabban áramlik ki a vámbevétel az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának számláiról, mint ahogy beérkezik: májusban csaknem 22 milliárd dollárnyi, a közelmúltban jogtalanul beszedettnek ítélt közterhet térítettek vissza az importőröknek. Az amerikai fogyasztók azonban nem lélegezhetnek fel könnyedén ettől a szokatlan adó-visszatérítéstől. A vállalatok továbbra is szinte minden országból érkező áru után vámot fizetnek, még azután is, hogy a Legfelsőbb Bíróság februárban hatályon kívül helyezte Donald Trump elnök „vészhelyzeti” vámjait. Eközben Trump új vámok kivetését készítheti elő.

Miközben július végén lejár a Donald Trump amerikai elnök által a bírósági ítélet után azonnal bevezetett, ideiglenes 10 százalékos globális vámtételek alkalmazhatóságának határideje, a Fehér Ház tisztviselői ígéretet tettek arra, hogy tartósabb importvámokkal pótolják a kieső bevételeket. Az első lépésnek egy e hónap elején közzétett javaslatot tekintenek, amely eredendően több tucat amerikai kereskedelmi partner ellen indított, kényszermunkával kapcsolatos vizsgálat eredményeként született. Egyelőre a kormányzatnál ebben látják a Legfelsőbb Bíróság ítéletével megtorpedózott vámmechanizmus utódját, miközben a korábban begyűjtött összegek áramlanak vissza az importőrökhöz.

vám, amerika, tarifa
Szédítő ütemben áramlanak vissza a korábban beszedett, majd jogtalannak nyilvánított vámbevételek az amerikai importőrökhöz (illusztráció) / Fotó: Miha Creative / Shutterstock

Erről szólnak legújabb vámötletek

„Ha a várakozásoknak megfelelően bevezetik, ezek az új illetékek a jelenlegi szintről 0,6 százalékponttal, körülbelül 11 százaslékra emelik az átlagos amerikai vámtételt” – mutatott rá a tételek pénzügyi vonatkozására Nicole Gorton-Caratelli és Chris Kennedy, a Bloomberg Economics két elemzője. Ez a mérték ugyanakkor elmarad a Trump-féle, úgynevezett kölcsönös vámok rendszerében érvényes 13,5 százalékos szinttől, bár több más folyamatban lévő vizsgálat várhatóan újabb vámkivetési jogkörökkel ruházza majd fel az elnököt.

A beszámolóból úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok hivatalaiban jelentős erőfeszítéseket tesznek azért, hogy jogi alapozást találjanak a jövőbeni új vámtarifák bevezetéséhez, vélhetően azért, hogy később ne alakulhasson ki hasonló helyzet, mint aminek végül a hivatkozott bírósági döntés véget vetett.

 Például az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselete (USTR) a Brazíliából származó árukra is vámokat javasolt, szintén az 1974-es kereskedelmi törvény 301-es cikkére hivatkozva, amely a más nemzetek által alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni fellépést szolgálja.

Az új illetékek jogi alapozása az elemzői értékelés szerint szilárdabbnak tűnnek, mint azok, amelyeket Trump a nemzetközi sürgősségi gazdasági jogkörökről szóló, 1977-es törvény (IEEPA) alapján vezetett be, és amelyeket az amerikai vámhivatal és a pénzügyminisztérium jelenleg kénytelen visszatéríteni.

A Reutersen megjelent, az amerikai Pénzügyminisztérium által közölt adatok szerint a vám-visszatérítések májusban összesen 21,97 milliárd dollárt tettek ki a 21,93 milliárd dolláros bruttó vámbevétellel szemben, ami 42 millió dolláros nettó vámkiáramlást jelentett a hónapban. Ez azt jelenti, hogy májusban negatívba fordult a vámegyenleg.

A visszautalt tételek még az inflációs nyomást is növelhetik

Egyelőre azonban nem világos, hogy a fentiek kapcsán zajló visszatérítések milyen gyorsan és milyen mértékben fejtik ki hatásukat a fogyasztói oldalon, azaz azok révén kialakul-e árcsökkenés, amivel ugyanakkor az inflációs nyomás emelkedése is megjelenhet. Ráadásul az új vámok épp akkor sújtják a piacot, amikor az amerikai gazdaságnak az iráni háborúhoz kapcsolódóan az olajtól a műanyagokig mindennek a megemelkedett költségeit kell nyögnie, és ezen visszamenőlegesen már az előzetes békeszerződés aláírása sem változtat.

Az aktuális gazdasági előjelzések ugyanakkor felérnek egy hangsúlyos figyelmeztetéssel:

Ezzel egyidejűleg a már a kereskedelmi háború következtében bizonytalaná vált környezet arra késztette a vállalatokat, hogy felfüggesszék a további beruházásokat és terjeszkedéseket, még azelőtt, hogy február 28-án kitört a mostani állapot szerint lezárásához közeledő iráni háború.

„Úgy véljük, hogy az árazási nyomás még nem enyhült, és a közeljövőben nem is fog” – mondta Joe Brusuelas, az RSM vezető közgazdásza, utalva a magasabb energiaárakra és a mesterségesintelligencia-struktúra kiépítésével kapcsolatos megnövekedett költségekre. S azt is tisztán kell látni, hogy Trumpból nem tűnt el az impulzív ötletelés sem: nemrég a francia borokra lengetett be 100 százalékos mértékű külön vámtételt.

Donald Trump amerikai elnökAmerikai Egyesült Államok USAIráni, iráni háború, iráni konfliktus, békeNATO, vám
Donald Trump és kormánya nem hajlandó lemondani azokról a bevételekről, amik az egyes jogalapokra helyezett vámtételek bevezetéséből származnak / Fotó: Magali Cohen / Hans Lucas / AFP

Művészbejárót hagyott nyitva a Trump-kormány több iparág számára a vámfalon

Emlékezetes, hogy a korábbi elnök, Joe Biden nemcsak hogy érvényben hagyta a Trump első ciklusa alatt a kínai árukra kivetett vámokat, hanem ki is terjesztette azokat. Ennek ellenére az 1974-es kereskedelmi törvény 122-es cikke alapján kivetett ideiglenes vámok ellen már most is jogi eljárások folynak, bár egy fellebbviteli bíróság nemrég úgy döntött, hogy egyelőre végrehajthatók.

A verkli pedig nem áll meg. Már most is rengeteg iparág-specifikus vám van érvényben az acéltól és a réztől kezdve a faanyagokig, és továbbiak is várhatók. Az 1962-es ún. kereskedelmi terjeszkedési törvény 232-es cikke felhatalmazza az elnököt, hogy nemzetbiztonsági okokból vámokat és egyéb kereskedelmi jogorvoslatokat vezessen be, ehhez azonban először a kereskedelmi minisztérium vizsgálata szükséges. Számos folyamatban lévő előkészítő vizsgálat – köztük a robotika és az orvostechnikai eszközök területén – bármikor lezárulhat úgy, hogy megoldásként a vámok bevezetését javasolják. Egyes kommentárok szerint viszont mind az említett 122-es cikkely, mind a 301-es cikk szerinti vámhivatkozások peres eljárás alá vonhatók, ami azt jelentené, hogy a Trump-kormányzat számára mégsem marad tartós eszköz arra, hogy a korábbiakhoz hasonló univerzális vámokat tartson életben.

A helyzetet bonyolítja és az előrejelzések pontosságát pedig kikezdheti, hogy úgy tűnik, a Trump-kormány tudatosan hagy kiskapukat illetve réseket a politikai kommunikációban nagyon hangsúlyos vámzsilipen. 

Például nagyrészt mentességet adott vagy alacsony vámokat vetett ki a gazdaság leggyorsabban növekvő ágazataira, például az adatközpontokra és az MI-infrastruktúrára. A Fehér Ház a közelmúltban csökkentette az importált traktorok és mezőgazdasági gépek illetékeit, valamint enyhítette a Tajvanra és egyes fémtermékekre vonatkozó vámokat is. A kormányzat a Brazíliából importált áruk többségét is mentesítette, annak ellenére, hogy a különböző kereskedelmi gyakorlatok kivizsgálása miatt magasabb általános vámok léptek életbe.

Persze ennek is viszonylag könnyen kitapintható oka van, hiszen a megélhetési válság a novemberi félidős választások előtt az egyik legfajsúlyosabb kérdéssé nőtte ki magát, a republikánusok pedig keményen küzdenek azért, hogy megtartsák többségüket a törvényhozásban.

 A demokraták a vámokat a munkásosztálybeli családokat sújtó áremelkedések egyik legfőbb okaként támadják, és a Pew Research Center februári felmérése szerint tízből hat amerikai elutasítja a kormányzat vámemeléseit.

A 2026-os pénzügyi évben április végéig az ország összesen 188,6 milliárd dollár vámbevételt könyvelhetett el, ami több mint a duplája a megelőző év azonos időszakának.

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.