Berobbantak a növényi alapú élelmiszerek a hazai piacra: a magyarok viszik, mintha ingyen adnák

A növényi alapú élelmiszerek kulcsszerepet játszanak a fenntarthatóságban, hiszen előállításuknak jóval kisebb az ökológiai lábnyoma, mint az állati eredetű termékeké – mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Szalma Rita, a Kifli.hu kereskedelmi igazgatója.

A növényi alapú élelmiszerek termelése kevesebb vizet és kisebb földterületet igényel, valamint alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással is jár. Egy kilogramm marhahús előállításához mintegy 15 ezer liter víz szükséges – ismertette – Szalma Rita –, míg ugyanennyi hüvelyes vagy gabonaféle termesztése ennek töredékéből megoldható.

A Természetvédelmi Világalap (World Wide Fund, WWF) 2024-es jelentése szerint a mezőgazdasági üvegházhatású gázkibocsátás több mint feléért az állattenyésztés felelős. A húsipar és a tejtermelés az egyik fő oka az erdőirtásoknak is, mivel a takarmánytermesztés és a legeltetés hatalmas földterületeket igényel. Az emberek ezért egyre többször vásárolnak növényi alternatívákat, itthon is nő a kereslet a speciális termékek iránt.

Jól fogynak a mentes élelmiszerek

Arra a kérdésünkre, hogy van-e igény az ilyen típusú termékekre hazánkban, elmondta:

Az NRC 2024-es kutatásának adatai szerint a magyar lakosság több mint fele (58 százaléka) fogyaszt valamilyen speciális étrendhez kapcsolódó élelmiszert, legyen az

• növényi alapú,
• laktózmentes,
• gluténmentes
• vagy cukormentes

termék. Az ilyen élelmiszerek iránti kereslet az elmúlt öt évben megkétszereződött, így elmondható, hogy egyre több vásárló választ növényi alapú termékeket egészségi, etikai vagy éppen fenntarthatósági szempontok miatt.

Cégüknél januárban 42 százalékkal emelkedett a növényi alapú termékek forgalma a megelőző hónaphoz képest. Az étkezési szokások változása azt mutatja, hogy

A kínálatban is egyre szélesebb a vegán termékek palettája, amely a vásárlói igényekre reagálva folyamatosan bővül. A beszállítói oldal is egyre nyitottabb a nagyobb és hosszabb ideig tartó promóciókban és kampányokban való részvételre, támogatásra, és ami fő, az edukációra. Ez a kulcs, ami iránt az egészségügyi vagy jóléti vonzatok miatt a vásárlók is nagyon érdeklődnek – jegyezte meg. Temérdek oldal foglalkozik ezzel, ezért is nehéz a vásárlóknak tájékozódni és megbízható információkat találni.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a WWF 2024-es jelentése megerősíti, hogy az állati eredetű élelmiszerek mennyiségének csökkentése kulcsfontosságú a klímaváltozás elleni küzdelemben. A hús- és tejtermelés jelentős üvegházhatású gázkibocsátással jár, a hústermékek legalább részbeni kiváltása növényi alapú termékekkel fenntarthatóbb megoldás lehet. Az áll a fókuszukban, hogy mind szélesebb körben tegye elérhetővé az ilyen alternatív megoldásokat, hogy mindenki könnyen megtalálja azokat a termékeket, amelyek illeszkednek egészségi állapotukhoz, illetve a környezettudatos életmódhoz. A vásárlói trendek alapján a növényi alapú termékek kosárarányának folyamatos növekedése arra utal, hogy

Kérdésünkre azt is elmondta, hogy a tejtermékek kiváltására ma már kiváló növényi alapú alternatívák állnak rendelkezésre. A növényi alapú tejtermék-alternatívák egyik előnye, hogy nemcsak laktózmentesek, hanem előállításuk során lényegesen kevesebb vizet és földterületet használnak fel. Egy liter tehéntej előállításához körülbelül 628 liter víz szükséges, míg ugyanennyi zabitalhoz csak 48 liter.

Adataik szerint a növényi alapú termékek között a legkeresettebbek

• a zab- és mandulaitalok,
• de a borsó- és burgonyaalapú tejhelyettesítők,
• valamint növényi joghurtok és sajtok

is egyre nagyobb figyelmet kapnak. Ezek nemcsak laktózmentesek, hanem az ízük és a textúrájuk egyre közelebb áll a hagyományos tejtermékekhez, így könnyű velük váltani. A vásárlói kosarak adatai szerint a növényi alapú tejtermék-helyettesítők népszerűsége évről évre növekszik – emelte ki Szalma Rita.