Drasztikus kamatemelés

Váratlan mértékben, 1 százalékponttal megemelte pénzpiaci kamatlábait a Magyar Nemzeti Bank. A kéthetes betéti kamat ezáltal 10,75 százalékról 11,75 százalékra, az overnight aktív repo 13,75, az overnight betéti pedig 9,75 százalékra nőtt. Az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, Wolf László lapunk kérdésére elmondta: a piaci szereplők többsége számított ugyan kamatemelésre, de ennek jelenlegi mértéke határozottan meglepő volt. A jegybank intézkedése rövid távon a pénzpiaci kamatok hasonló mértékű emelkedéséhez vezet, és minden bizonnyal megnöveli a rövid lejáratú külföldi tőkebefektetések nagyságát. Középtávon azonban -- tette hozzá Wolf -- a kamatemelés kedvező hatással lehet a megtakarítások alakulására.



A mostani kamatemelés körüli kép mindenesetre meglehetősen zavarosnak látszik. Matolcsy György gazdasági miniszter -- az AP-DJ hírügynökség által publikált -- nyilatkozatában elmondta, hogy Surányi György jegybankelnök a gazdasági kabinet ülésén ellenezte a kamatemelést. A hírügynökség azonban nem közölte, hogy milyen kontextusban és mikor hangzott el Surányi véleménye.



Az MNB hivatalos indoklása is meglehetősen furcsa. A kamatemelésre az infláció emelkedése, valamint a megtakarítások növelése miatt volt szükség. Hozzátette ugyanakkor: miután a Jegybanktanács kétszeri javaslatát az árfolyamrendszer megváltoztatására a kormány nem tudta elfogadni, a monetáris politika számára nem marad más lehetőség, mint a kamatok jelzésértékű emelése.



Ez utóbbi kijelentést a piac nagy része úgy értelmezte, hogy ez leginkább a Pénzügyminisztériumnak szóló üzenet. A PM-nek érthetően kedvező volt az alacsony kamatszint, ami olcsóbbá tette az államháztartás finanszírozását. Független megfigyelők szerint az MNB lépése tovább mélyítheti a jegybank és a minisztérium közötti konfliktust. Ez pedig nem vet jó fényt a magyar gazdaságra, mivel növeli a bizonytalanságot. Ráadásul ezúttal a kamatemelés technikai lebonyolításába is némi hiba csúszott (lásd keretes írásunkat), ami nem válik az MNB büszkeségére.



Majoros György, a Cashline makroelemzője egyetért azzal, hogy a jegybank számára nem maradt más eszköz, mint a kamatok változtatása. Igaz ugyanakkor, hogy a magyar gazdaság szempontjából a reálkamatok változtatása kevésbé hatékony eszköz, mint a reálárfolyam. Ez utóbbi erősebb hatást fejt ki az inflációra. Az pedig már kiderült, hogy sem a leértékelési ütem csökkentésére, sem sávszélesítésre vagy egyszeri felértékelésre nincs lehetőség.



Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyarhoz hasonló árfolyamrendszerű országokban -- Lengyelország és Izrael -- a sávszélesítést vagy az árfolyamrendszer változását hasonló események előzték meg. Ebben a két országban sem tudott az infláció 8-9 százalék alá menni, majd később a költségvetési fegyelem lazulása miatt emelkedni kezdett. Ekkor a jegybankok kamatot emeltek, ami jelentősen megnövelte a kamatprémiumot, és nagy mennyiségű portfóliótőkét vonzott az országba. A tőkeáramlás pedig előbb-utóbb sávszélesítéshez vezetett. Magyarország szempontjából annyi a különbség, hogy a jelenlegi inflációs adatban nem a költségvetés játssza a főszerepet.



Pénzpiaci szakértők szerint a magyarországi kamatprémium most 2,75 százalékra emelkedett, ami éppen elég vonzó lehet a forrótőke számára.



Fórián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő munkatársa szerint a magasabb kamatoknak várhatóan nem lesz reálgazdasági hatásuk. Ezt az MNB indoklása is tartalmazza, amelyben kifejtik, hogy a kamatszint emelkedése nem veszélyezteti a gazdasági növekedést.



Ugyanakkor az elemző is úgy véli: az emelés révén kialakult kamatprémium -- az Európai Központi Bank közelmúltbeli szigorításai ellenére -- ismét jelentős mennyiségű külföldi tőkét hozhat az országba. Ez viszont további sterilizációval jár, és növeli a forint árfolyamára ható felhajtóerőt.



A jegybank csak abban bízhat, hogy jelzésértékű döntése várható kockázataik átértékelésére készteti a piaci szereplőket, és emiatt mégsem lesz akkora a portfóliótőke rohama.



Abban mindenesetre az összes piaci elemző egyetért, hogy ha már a kamatok növelése mellett döntött az MNB, akkor a 100 bázispont kellően drasztikus mérték volt. 25--50 bázispontot ugyanis aligha lehetett volna demonstratív eszköznek tekinteni.

Ismét éleződhet a feszültség a jegybank és a PM között Drasztikus mértékben, 1 százalékponttal megemelte pénzpiaci kamatait a Magyar Nemzeti Bank. A piac a jegybank döntését részben a Pénzügyminisztériumnak szánt üzenetként fogta fel, részben pedig -- mint ahogyan a hivatalos indoklásban is szerepel -- jelzésértékű lépésnek. Megfigyelők szerint a kamatemelés tovább ronthatja a PM és az MNB közötti, közel sem felhőtlen viszonyt. Lukács Ádám-->