Szigorodó felvásárlási korlátok

Miközben forrástól függően más és más számok jelennek meg azzal kapcsolatban, hogy hány százalékos részesedést szerzett az OMV a Mol Rt.-ben, annyi már bizonyos, hogy az osztrák olajcég részesedése nem fogja túllépni a 25 százalékot. A Mol október 20-i közgyűlése előtt szerepel ugyanis az a javaslat, mely szerint bármely befektető, amely 25 százalékot meghaladó részvénycsomagot birtokol, ajánlatot köteles tenni a többi részvényre. A nyilvános felvásárlási ajánlatot a tulajdonrész megszerzése előtti 365 nap tőzsdei maximumárán kell megtenni. A felvásárlási ajánlat csak akkor tekinthető sikeresnek, ha a részvényes megszerezte a részvények 50 százalékát. A "fű alatt" érkezőknek -- a korábbi 5 százalék helyett -- már 2 százalékos részvényhányad megszerzésekor be kell jelentkezniük.



Ezt a napirendi pontot minden bizonnyal támogatni fogja az állam képviselője is, hiszen Orbán Viktor kormányfő az elmúlt napokban több helyen is úgy nyilatkozott, hogy a kormány meg akarja védeni a Molt a felvásárlástól. Nem kétséges tehát, hogy a javaslat elfogadásra kerül.



Az előterjesztett javaslatok között szerepel az a módosítás is, amely szerint a gázüzletág tevékenységeinek kiszervezéséről szóló döntéshez az aranyrészvény szavazatára is szükség van. Ezt követően hozhat határozatot a Mol az üzletág 100 százalékban Mol-tulajdonú vállalatokba viteléről. Az aranyrészvényt kezében tartó állam ezt a pontot is megszavazza majd.



A társaság igazgatóságába két új tagot delegálnak. Az ÁPV Rt. által javasolt jelölt személye még kérdéses, a társaság ugyanakkor Mándoki Zoltán helyére Csányi Sándort, az OTP Bank elnök-vezérigazgatóját jelölte, aki fél éve már a Matávnak is igazgatósági tagja.



Bár a felvásárlási korlátoknak a piac nem szokott örülni, a hír oldhatta volna a Mol jövőjével kapcsolatos bizonytalanságot. A tőzsdei emelkedésnek azonban több korlátja is volt. Nem fogadta örömmel a piac, hogy a gazdasági és a pénzügyminiszter is lényegében kizárta, hogy megengednének egy olyan differenciált gázáremelést, ahol legalább az ipari fogyasztók a piaci árhoz közeli árat fizetnének. Ugyancsak a nap befektetők számára kedvezőtlen híre volt, hogy a Magyar Energia Hivatal a korábbi kéthetes halasztás után további 30 nappal elodázta a döntést a Mol által kezdeményezett gázár-felülvizsgálati eljárásban.



Ha ehhez hozzávesszük, hogy az 57. napja tartó pusztaszőlősi gázkitörésnél a védekezés és az elfolyt gáz milliárdos költségeihez a kitört hévíz miatt ma még bizonytalan összegű környezetvédelmi kártérítés is vár a Molra, nyugodtan negatív hírszüretről beszélhetünk.



A nap slusszpoénjaként a kereskedés elején 4450 forintra zúgó, ám napközben 4600-4650 forintos sávban mozgó olajpapírt az amerikai hadihajó tisztázatlan körülmények közötti robbanása miatt 35 dollárra ugró olajár hatása az utolsó fél órában ismét a napi mélypont közelébe küldte. A Mol 4490 pontról várhatja a nem sok jót ígérő pénteki kereskedési napot.

Magas tőzsdei ár helyett alapszabály-módosítással kénytelen a Mol védekezni A Mol Rt. közgyűlésén az alapszabály módosításával az eddigieknél is jobban megnehezítik a cég esetleges felvásárlásának lehetőségét -- ez teljesen egybevág a kormány szándékaival. Mivel azonban a kabinet tagjai egyre elszántabban zárják ki a differenciált gázáremelés lehetőségét is, a felvásárlókat normális esetben elriasztó reális tőzsdei ár elérésének leghalványabb reménye is szertefoszlott. Nagy László Nándor-->