Indul a biztosítói jelzáloghitel

Elkészült és jelenleg a szakmai szervezetek, minisztériumok véleményezik a biztosítók jelzálog-hitelezési jogosítványáról rendelkező kormányrendelet tervezetét. A jogszabályt -- amelyet technikai PM-rendeletek egészítenek majd ki -- a december 5-ei kormányülésen, vagy a kabinet jövő hó első felében tartandó esetleges rendkívüli ülésén fogadhatják el.
A lapunk birtokába került tervezet szerint a biztosítók 2001. január 1-jétől életbiztosítási díjtartalékuk 5 százalékát helyezhetnék ki jelzáloghitelként. Az élettartaléknak az ingatlanokba, ingatlanalapokba történő befektetésekkel számított együttes értéke nem lehet nagyobb, mint a matematikai tartalék és a biztonsági tőke fedezetét szolgáló befektetések 20 százaléka.
A kölcsön rendszeres díjfizetésű életbiztosítási módozatként nyújtható, maximális összege nem lehet nagyobb, mint az ügyfélnek az életbiztosítási szerződés alapján adható biztosítási összeg. Ha az ügyfél a törlesztési idő alatt elhunyna, a biztosítás révén fedezhető a maradék kifizetése.
Az egy ügyfélre jutó hitel összege nem lehet több, mint a felajánlott ingatlan hitelfedezeti értékének 60 százaléka. (A hitelfedezeti érték viszont általában a piaci ár 70-80 százaléka.)
A rendelet szerint a biztosítóknak külön jelzálog-hitelezésért felelős vezetőt kell alkalmazniuk (neki vagy egy munkatársának legalább ötéves ingatlanértékelési gyakorlattal kell bírnia). A "jelzálogvezető" felel a hiteligények kockázatának bírálatáért, a hitelfolyósítások és törlesztések ellenőrzéséért is.
A tevékenység végzéséhez külön nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszert, ügyfélszolgálatot kell kiépíteni. A munka esetleges kihelyezését (outsourcing) be kell jelenteni a pénzügyi felügyeletnek.
A piacon elsőként a decemberre 110-120 milliárd forint életbiztosítási díjtartalékot váró Nationale-Nederlanden Biztosító jelentette be indulását a jelzáloghitel-üzletágban (VG, nov. 29.). Az év végén 27 milliárd forintnyi tartalékot remélő Hungária előkészítő csapatot hozott létre a tevékenység beindítására.
Bár szó volt róla, az október végén közel 105 milliárd forint tartalékkal zárt ÁB-Aegon Biztosítónál lapunkkal közölték: januártól bizonyosan nem startolnak e módozattal. Ugyanez a helyzet az OTP-Garanciánál, amelynek életbiztosításai döntően unit-linked jellegűek, így alacsony a díjtartalék.
A szeptemberben mintegy 41 milliárd forintnyi tartalékkal bíró Generali-Providencia (G-P) sem kíván tömeges önálló jelzálog-hitelezési tevékenységbe kezdeni, de -- mint Pál Zoltán életbiztosítási vezető elmondta -- legföljebb pár száz kiemelt ügyfélnek nyújtanának kölcsönt.
A G-P továbbra is a bankokkal, lakás-takarékpénztárakkal közös módozatokat fejlesztené tovább (tehát a hitelintézetek által nyújtott jelzálogkölcsönt kombinálnák saját kiegészítő biztosításukkal).
Az Axa Colonia 400 millió forint hitelösszeg kihelyezésére jogosult. Csurgó Ottó elnök-vezérigazgató szerint tárgyalnak arról, hogy kiszervezzék a tevékenységet. Az indulás időpontja még kérdéses.
Információnk szerint egyes kis életbiztosítóknál felmerült, hogy alacsony összegű díjtartalékaikat összeadva, egy kockázatra helyezzenek ki jelzáloghitelt. Úgy tudni, a Pénzügyminisztérium élesen ellenzi ezt a megoldást, mondván, csak olyan szerződéseket lehet kötni, ahol ismert, hogy azt konkrétan melyik biztosító tartalékával kötik.