Tőzsdére mennek a háztartások

A Magyar Nemzeti Bank háztartási megtakarításokról közzétett októberi előzetes adatai szerint a bankbetétekből reálértéken 3,2 milliárd forintot vontak ki. Tőzsdei részvényekbe ugyanakkor 15 milliárd forintot fektettek be. A havi részvénybefektetések egyébként a tízmilliárd forintos nagyságrendet utoljára 1998 tavaszán érték el.
Debreczeni Kálmán, a Befektetési Vállalkozások Szövetségének (BVSZ) elnöke szerint az, hogy a lakosság értékpapír-állománya a korántsem szívderítő adatokat produkáló tőzsdei teljesítmény mellett ugrott meg, egyértelműen arra utalhat, hogy vége az ingatlanpiaci boomnak. A szakember szerint ugyanakkor a befektetési igények növekedése és az ezzel szemben álló, meglehetősen szűkös (és az utóbbi időszak alapján igencsak bizonytalan áralakulású) hazai kínálat miatt hónapokon belül robbanásszerű vételi igény jelentkezik majd a lakosság körében a külföldi részvények és értékpapírok iránt.
A Magyar Bankszövetség elnöksége a hónap elején foglalkozott a banki megtakarítások csökkenésével -- tájékoztatta lapunkat Terták Elemér. A bankszövetség alelnöke szerint a helyzet még nem követel azonnali lépéseket, ám kérdéses, hogy a bankok hogyan tudnak védekezni a tendencia ellen. Terták szerint azáltal, hogy az egyetlen végső megtakarítónak számító lakosság banki betétállománya csökken, a pénzintézeteknek más források után kell nézniük. A bankszövetségi képviselő szerint mind több banknál gondolkodtak már el a külföldi forrásbevonás lehetőségeiről.
Ennél is kézenfekvőbb válaszlépésnek tűnik a bankrendszer tagjai között az elmúlt hetekben felerősödő, a betétekre vonatkozó kamatemelési hullám. Terták szerint a pénzintézetek döntő többsége egyelőre saját kamatrésének (marzs) csökkentését is felvállalva igyekszik újra vonzónak tűnni a befektetési lehetőséget kereső állampolgárok előtt.
Ugyanakkor hamarosan megálljt kell szabni a fogyasztási célokat szolgáló hitelek rendkívül gyors kiáramlásának is, még ha ezen a hitelfajtán elérhető banki jövedelmezőség az átlagosnál jóval magasabb is. Terták Elemér szerint ha a források szűkebbek, a kínálatnak is lassan vissza kell vonulnia.
A közeljövőre így a fogyasztási hitelkamatok emelkedése prognosztizálható. A piac legnagyobb szereplője, az OTP Bank a közelmúltban már 0,25-0,5 százalékponttal meg is emelte a folyószámláihoz kapcsolódó, döntően fogyasztási cikkek vásárlását elősegítő A, B, illetve C hiteleinek kamatlábát, annak ellenére, hogy a pénzintézet ügyfélforrásai a harmadik negyedév végén 1571 milliárd forintot tettek ki, ami 8,4 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest. Ezen belül az ügyfélbetétek közel 80 százalékát biztosító lakossági betétek a bázisadatokhoz képest 6,8 százalékos növekedést mutatnak.
A hiteloldal másik dinamikusan növekvő ága, a lakáshitelek terén Terták Elemér szerint még árnyalatnyi bizonytalanságot sem okozhat az, hogy a jelek szerint kipukkanni látszik az ingatlanpiaci buburék, és a lakásárak jelentős csökkenésnek indultak. A piacon csak a drágább lakások esetében van túlkínálat, a piac az alsó és a középkategóriában továbbra is stabilan keresletinek számít. Ráadásul a bankok esetében ez a hitelfajta a legjobban biztosított, hiszen elenyésző azon hitelek száma, amelyeknél a pénzintézet hajlandó a finanszírozási maximumot jelentő fedezet értékének 70 százalékos mértékéig hitelezni.
A háztartások egyébként októberben a jegybank közleménye szerint az idei átlagos havi mértéknek megfelelően takarítottak meg. Az operacionális finanszírozási képesség (az inflációszűrt pénzügyi megetakarítás) 25,3 milliárd forint volt. A nettó pénzügyi vagyon piaci áron az árfolyamváltozásokból adódó 6,1 milliárd forint átértékelési nyereséggel együtt 58,8 milliárd forinttal, 5691 milliárdra emelkedett.
Októberben folytatódott a devizabetétek tavasz óta tartó gyarapodása, csakúgy, mint a háztartási hitelállomány bővülése.