A Magyar Nemzeti Bank (MNB) évek óta gyűjti a bankkártyapiac jellemző adatait, melyeket időnként közzétesz. Való igaz, hogy a 2000. első háromnegyed évi adatokhoz nem fűztünk kommentárt, de ezt azért tettük, mert ettől az esztendőtől kezdve évente egy alkalommal készítünk átfogó elemzést (az év végén), negyedévente pedig csak statisztikai adatsorokat közlünk -- reagált az MNB pénzforgalmi önálló osztályának vezetője, Bartha Lajos lapunk december 12-i számában, a Meghökkentő kártyaforgalmi adatok címmel megjelent cikkre. (Negyedéves adatokat egyébként most tettek közzé első ízben.)
A növekedés dinamikájáról -- hangsúlyozta -- nem kapunk reális képet, ha az első háromnegyed év forgalmi adatait a féléves adatokhoz hasonlítjuk. Célszerűbb megvizsgálni az azonos időszakokra vonatkozó adatokat, vagyis esetünkben 1999 első háromnegyed évét viszonyítani 2000 azonos időszakához, ami a magyarországi kibocsátású kártyák forgalmát tekintve egy év alatt 33,2 százalékos növekedést mutat.
Érdekes módon azonban -- mondta el Bartha -- még az 56,4 százalékos növekedés sem lenne példátlan, hiszen a magyarországi kibocsátású bankkártyákkal lebonyolított műveletek értéke az elmúlt két évben éves szinten 60 százalék körüli, korábban pedig még ennél is nagyobb növekedési ütemet ért el. Szó sincs tehát "meghökkentő" és "hihetetlen" növekedési dinamikáról, éppen ellenkezőleg, valamelyest csökken a bővülés üteme.
Az előzőekben bemutatott növekedési pálya egyébként -- fejtette ki az MNB osztályvezetője -- teljesen természetes egy olyan gazdaságban, ahol a lakossági bankszolgáltatások viszonylag rövid idő alatt fejlődtek ki. Mivel a bankkártyák számát tekintve kezdünk felzárkózni az EU fejletlenebb tagállamainak szintjéhez, és jelenleg már a bankszámlák nagy részéhez kapcsolódik valamilyen bankkártya, úgy véljük, hogy ez a látványos növekedési ütem -. mint ahogy azt a 2000. első háromnegyed évi adatok is mutatják .- lassan csökkenni fog. Mindezek mellett a magyar piac bővülésének mértéke még mindig számottevően meghaladja a fejlett piacok hasonló mutatóit.
Ami a különböző kártyatípusokkal lebonyolított forgalmakat illeti: a hitelkártyákkal lebonyolított forgalom értéke a múlt év hasonló időszakához viszonyítva jelentősen, 207 százalékkal nőtt, míg a lakossági kártyákkal az összforgalom növekedési mértéke 29,6 százalék volt. Az üzleti kártyák forgalma 131 százalékkal volt több az idén, mint tavaly az első háromnegyed évben. Meg kell jegyeznünk -- mondta Bartha --, hogy a hitelkártyák, illetve az üzleti kártyák forgalmának növekedésében egyelőre még nagy a növekedési potenciál, mivel ezeket a kártyatípusokat jóval később kezdték kibocsátani a hitelintézetek, mint a legszélesebb körben elterjedt lakossági kártyaterméket, a betéti (debit) kártyát.