Ez már tényleg őrület: Kína a semmi közepén megépítette a világ legnagyobb naperőművét, de ez se elég neki – videón a brutális Talatan Solar Park
Kína újabb mérföldkőhöz érkezett a megújuló energiaforrásokra való átállásban: gőzerővel építi a világ legnagyobb naperőművét, a Talatan Solar Parkot, amely a Csinghaj tartománybeli Gonghe megyében található. A projekt a kínai kormány átfogó stratégiájának része, amelynek célja az éves szén-dioxid-kibocsátás 3 százalékos csökkentése és a karbonsemlegesség elérése 2060-ra.
A világ legnagyobb naperőműparkja tízszer akkora lesz, mint Manhattan
A Talatan Solar Park jelenleg 16 930 megawatt kapacitással működik 420 négyzetkilométeren. A tervek szerint a következő három évben tovább bővítik, Manhattan területének tízszeresére, vagyis 610 négyzetkilométerre – ad leírást a park dimenzióiról a Noticias Ambientale.
A gigantikus létesítmény már most a világ legnagyobb naperőműparkja 7 millió napelemmel. Az erőmű 5 millió kínai háztartást lát el árammal.
A nagyfeszültségű vezetékek akár 1600 kilométeres távolságra is elszállítják a villamos energiát.
Mivel a Tibeti-fennsík 5000 méter magasan helyezkedik el, a levegő ritka, tiszta és hűvös, a napenergia nagyobb mértékben fogható fel, mint az Egyenlítő környékén.
A Talatan Solar Park csak egy része annak az óriási megújulóenergia-hálózatnak, amelyet Kína a Tibeti-fennsíkon épít. A cél, hogy a térség erős napsütését, hideg éghajlatát és nagy tengerszint feletti magasságát kihasználva olcsó és tiszta energiát állítson elő.
A naperőmű szomszédságában Kína szélenergia- és vízerőműveket is üzemeltet, amelyek összesen további több mint 12 ezer megawattot termelnek. A hálózat üzemeltetői a nappali napenergiát éjszakai szélárammal egyensúlyozzák, hogy stabil feszültséget és áramkimaradás-mentes ellátást biztosítsanak. Ezenkívül Csinghaj tartomány a felesleges napenergiát Senhszi tartománynak exportálja, cserébe pedig éjszaka kis mennyiségű szénalapú energiát kap vissza a hálózat egyensúlyának fenntartására.
Kína most már még magasabb hegyi völgyekben is épít naperőműveket a Tibeti-fennsíkon, bár kisebb méretűeket, mint a hatalmas Talatan Solar Park. Lhásza, Tibet fővárosa közelében egy kínai energetikai vállalat nemrég 150 megawattnyi napelemet telepített, több mint 5200 méteres tengerszint feletti magasságban.
A projekt célja, hogy Kína csökkentse energiafüggőségét, és fokozatosan leépítse az olaj- és szénimportot.
Óriási beruházások a tiszta energiába
A beruházás Kína hatalmas megújulóenergia-befektetéseinek része. Az idei első fél évben az ország 212 gigawattnyi új napelemes kapacitást telepített, ami több, mint amennyi az Egyesült Államok teljes kapacitása. Mindeközben az ország szén-dioxid-kibocsátása 1 százalékkal csökkent.
Li Shuo, az Asia Society Policy Institute szakértője szerint
ez ékes példa arra, hogy a gazdasági növekedés és a kibocsátáscsökkentés nem zárják ki egymást.
A napenergia mára megelőzte a vízenergiát Kína fő tisztaenergia-forrásaként, és hamarosan a szélerőműveket is utoléri. Peking célja, hogy 2030-ra 1200 gigawattnyi nap- és szélenergia-kapacitást építsen ki.
Kína az ezredforduló idején több mint egymillió embert költöztetett el a Három-szurdok-gát építése miatt, és hatalmas területeket árasztott el a víztározóhoz. Most viszont az ország háromhetente annyi napelemet telepít, amennyi megfelel a Három-szurdok-gát teljes energiatermelő kapacitásának.
A naperőmű a természet helyreállítására is alkalmas
A tibeti fennsíkon épülő naperőmű nemcsak energiát termel, hanem ökológiai szerepe is jelentős. A napelemek szélfogóként működnek, csökkentik a talaj párolgását és erózióját, és elősegítik a növényzet regenerálódását. Emellett több ezer juh legelhet a panelek árnyékában, ami kedvez az állattartásnak is.
A rendszer tehát egyszerre szolgálja az energiatermelést és a környezeti helyreállítást.
Kína szerepe a globális klímaváltozásban
Noha Kína még mindig annyi szenet éget, mint a világ többi része együttvéve, Hszi Csin-ping elnök az ENSZ-ben ígéretet tett arra, hogy az ország teljes gazdasági szinten csökkenti az üvegházhatású gázkibocsátását, és meghatszorozza a megújulóenergia-kapacitását a következő években.
Az ázsiai ország azon dolgozik, hogy elérje a karbon kibocsátásának évi 3 százalékos csökkentését, és 2060-ra karbonsemleges legyen.
Kína ezzel nemcsak saját energiaátmenetét gyorsítja, hanem a világ egyik vezető zöldenergia-hatalmává is válik. És ezt nem azért teszi, hogy mutogassa az egyre környezetbarátabb működését.
Tiszta energia az elektromos közlekedés jövőjéért
Kína számára a megújuló energia kulcsszerepet játszik az elektromos járművek és a mesterséges intelligenciához szükséges adatközpontok elterjedésében. A fosszilis energiaforrásoktól független közlekedéshez elengedhetetlen a megbízható, zöldenergia-hálózat, amely képes kiszolgálni a gyorstöltő állomások és az elektromos autók rohamos terjedését.
A tiszta energia ma már 48 ezer kilométernyi gyorsvasúti hálózatot és Kína egyre növekvő elektromosautó-flottáját is ellátja árammal.
Az olcsó energia új iparágakat vonz
A régió olcsó, tiszta energiája energiagyárakat és adatközpontokat vonz. Több vállalat települt ide, amelyek kvarcitból állítanak elő poliszilíciumot, a napelemek alapanyagát. Emellett mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok is épülnek a térségben – tudósított a helyszínről a The New York Times.
Ezeket az adatközpontokat országos optikai kábelhálózat köti össze a nagy technológiai vállalatokkal.
Csinghaj 2030-ra az ötszörösére növelné az adatközponti kapacitását. Ott ugyanis az adatközpontok 40 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak, mint a tengerszinten működő létesítmények, mivel alig van szükség hűtésre Csang Csin-kang, Csinghaj tartomány helyettes kormányzója szerint. A szerverek által termelt meleg levegőt sem hagyják felhasználatlanul: a föld alatti csövekben vezetik el, és ezzel fűtik a környező épületeket, kiváltva a szénkazánokat.
