Nagyon fontos változás: új gazdája lett Magyarország világhírű autóipari központjának – mostantól ők irányítják
Az eddig a győri Széchenyi Egyetem égisze alatt működő ZalaZONE járműipari tesztpálya és környezete működtetésére és fejlesztésére Zalaegerszegen megalakult a ZalaZONE Alapítvány – mondta Palkovics László a kuratórium elnökeként kedden a megalakulást követő sajtótájékoztatón.
Mindenkivel együttműködésre törekszik a ZalaZONE
Mint mondta, a közérdekű alapítvány nem kötődik egyetlen egyetemhez vagy autógyárhoz, mert mindenkinek szolgáltatni szeretne, miközben az önállóvá válás lehetővé teszi, hogy a tesztpálya más egyetemek számára is elérhető legyen. Palkovics László hozzátette, hogy az alapítvány az iparhoz, a vállalatokhoz, a tudományos, szakmai közreműködőkhöz kapcsolódik, forrásai lehetővé teszik, hogy a Zalaegerszegen működő vagy ott alkalmazott kutatók számára támogatást nyújtson. Ehhez számítanak a jövőben mind magyar, mind európai forrásokra is.
Elmondta azt is, hogy a kuratórium és a felügyelőbizottság tagjai zalaegerszegi kötődésűek, az alapítvány részben Zalaegerszegen, részben Budapesten végzi majd a munkáját. Hamarosan pedig az alapítvány az autóipar mellett olyan új technológiákhoz is kapcsolódik, mint a robotika, az agrárium és az energetika összekapcsolódása. Utóbbi példájaként elmondta, hogy
olyan napelemparkot hoznak létre, amely alatt málnát termesztenek és szüretelnek robotok segítségével.
A kuratóriumi elnök szerint várhatóan a robotika lesz a jövőben hasonló fontosságú, mint az autóipar, és szeretnék, ha ebben is szerepe lenne a zalaegerszegi tesztkörnyezetnek.
A térség fideszes országgyűlési képviselője, Vígh László pedig arról beszélt, hogy ami létrejött Zalaegerszegen a tesztpálya létrehozásával, az nemcsak helyben, de az ország szempontjából is óriási jelentőségű, párját ritkítja Európában és a világban. Elmondása szerint ahol néhány éve még kukoricaföld volt, ott ma "a járműipar Szilícum-völgye" működik,
az elmúlt években fejlesztő vagy gyártóbázist épített itt az AVL, a Rheinmetall vagy a Bosch, a Flexnek pedig nemrég készült el a közel kéthektáros csarnoka.
Zala vármegye főispánja, Sifter Rózsa pedig arról beszélt, hogy mindenki kivette a részét az elmúlt közel tíz évben ennek az álomnak a megvalósításából, amivel Zala felkerült az ipari fejlődés, a kutatás-fejlesztés térképére Európában és a világban. Az újonnan létrejött alapítvány áttekinthető és rugalmas szerveződés, ami a további fejlődés kiinduló alapja lesz.
Zalaegerszeg polgármestere, Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) pedig azt emelte ki, hogy a fizikailag eddig is Zalaegerszegen lévő tesztpálya most már jogilag is visszatért a városba. A létrejöttének tíz éve alatt Zalaegerszeg is jelentős lépéseket tett előre, a munkanélküliség 7,5-ről 2,3 százalékra csökkent, a helyi iparűzési adó 3,2 milliárd forintról 8 milliárdra növekedett, továbbá 5000 új munkahely jött létre, vagyis a tesztpálya hozta az elvárt fejlődést.
A ZalaZONE lehetővé teszi a feljebb lépést az autóipari értékláncban
A ZalaZONE tesztpálya kulcsfontosságú eleme a magyarországi autóiparnak, hiszen lehetővé teszi, hogy a gyártás mellett hazánk a kutatás-fejlesztésben is nagyobb szerepet töltsön be az autóipari értékláncban.
Erre az elmúlt évek európai ipart és autóipart megtépázó válságainak tükrében is szükség is van, hiszen 2023 óta mind Európában, mind Magyarországon csökkent az elkészült járművek darabszáma, ami a hazai ipari kibocsátást is érzékenyen érintette. Ennek ellenére sem érdemes leírni a magyarországi autóipart, hiszen hazánkban az idei első félévben már több autó készült el, mint a nagy hagyományokkal rendelkező Olaszországban.
