Pénz-, vagy presztízskérdés

A tőzsdei bevezetés költségei átlagosan a bevezetett részvénymennyiség értékének 1,2 százalékát teszik ki. A forgalomban tartás pedig negyedévente körülbelül 2,6 millió forintos kiadással jár -- hangzott el a Budapesti Értéktőzsde által Út a tőzsdére címmel szervezett konferencián.
A rendezvényt a BÉT a potenciális új kibocsátók számára szervezte. Az előadók között a tőzsde és a jegybank képviselői mellett az értékpapírszakma és néhány kibocsátó cég is megjelent. Bár a részvevők listáját a tőzsde nem hozta nyilvánosságra, a közönség soraiban feltűnt jó néhány kisebb és közepes hazai informatikai vállalkozás (például az Index és a Telnet) és több hazai nagyvállalat (Videoton, Magyar Posta) képviselője is. A piacon már többször felröppent ezek tőzsdei megjelenésének híre, konkrét bejelentés azonban mindeddig nem született. Az egész napos előadás-sorozat témája a tőzsdei bevezetés menete, az abból fakadó előnyök, hátrányok megismertetése volt, a megjelent kibocsátók pedig tapasztalataikról számoltak be.
Nyitó előadásában Dunavölgyi Mária, a BÉT ügyvezető igazgatója elmondta: számításaik szerint egy tőzsdeérett társaság mintegy 20 hét alatt eljuthat a nyilvános forgalomba hozatali döntéstől a jegyzés lezárásáig. Ennyi idő bőségesen elegendő a tőzsdei bevezetés megszervezésére is, ami átlagosan 14 hetet vesz igénybe.
Dunavölgyi hangsúlyozta, hogy a tőzsdei megjelenés jelentős hírverést is biztosít a társaságoknak, az ezzel járó presztízselőny pedig hozzájárulhat a sikeresebb működéshez.
A résztvevők között kisebb vita alakult ki arról, mi indokolja egy társaság tőzsdei megjelenését. A pénzügyi szakma képviselői szerint a bevezetés fő indoka rendszerint a tőkeigény. Hasonló véleményt fogalmazott meg a Pick-csoportot képviselő Fehér Zsolt is. Fehér elmondta, a nyilvános kibocsátásoknak köszönhetően mára a Pick szinte az egyetlen húsipari társaság, mely nem küzd likviditási gondokkal, és folyamatosan növelni tudja piaci részesedését, mely mostanra elérte a 25 százalékot. Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke viszont kifejtette: cégük tőzsdei megjelenését nem a tőkebevonás indokolta. Az informatikai vállalat az Amerikában megszokott módon saját értékének növeléséért választotta a börzét, és élt is az abból fakadó presztízselőnyökkel.
A tőzsdei bevezetést elhatározó egyesült államokbeli informatikai társaságoknak egyébként alig egy százaléka jut el ténylegesen a börzére. Bojár elmondta, a Graphisoft 300 dolgozója közül 200 bír részvényopciókkal, leghűségesebb vevőiket pedig részvényekkel jutalmazzák. Az Econet.hu Rt. vezérigazgatója, Both Vilmos kiemelte, hogy szokatlan tőzsdei megjelenésüknek nagy visszhangja volt, mely hozzájárult a cég nevének megismertetéséhez. Az Econet börzei szereplése a menedzsment szerint megfelelő akvizíciós lehetőségeket teremt.