Vegyes banki profitkörkép
A Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) tavalyi 7,21 milliárd forintot meghaladó mérleg szerinti és 9,65 milliárdos adózás előtti eredménye mintegy 33 százalékos bővülést jelez az 1999. évi profithoz képest. A bank kamatbevételei 2,5 százalékkal csökkentek, a jutalékbevételeknél viszont 27 százalékos az előrelépés.
Miközben a társaság mérlegfőösszege egy év alatt 16,5 százalékkal gyarapodott -- 789,9 milliárd forintra --, a céltartalék állománya bő 37 százalékkal nőtt (ez év végén 10,34 milliárd forint volt). Az MKB kérdésünkre ennek kapcsán annyit közölt: a hitelportfólió egészének minősége javult, s az egyedi ügyfélkockázatokra képzett tartalékok -- például a Hajdú-Bét-ügy lezárulta miatt -- éppenséggel csökkentek, így más oka van a bővülésnek.
Az MKB-ben való közvetlen irányításszerzését követően a Bayerische Landesbank (BLB) tavaly júliustól vásárolta meg a részvényeiket eladni kívánó kistulajdonosok papírjait a névérték 865 százalékáért. A BLB tulajdonrésze így 89,27 százalékra nőtt, 10,38 százalék a BAWAG-é és csak 0,35 százalék maradt a kisrészvényeseknél.
A Postabank (Pb) az 1999. évi mindössze 42 százalékára rúgó, 119 millió forintos mérleg szerinti profitot ért el tavaly. A mérlegfőösszeg alig változott egy év alatt, így decemberben 330,8 milliárd forint lett (így egyébként a tavaly 336,5 milliárdos eszközállománnyal záró Budapest Bank megelőzte a Pb-t a társaságok rangsorában).
A pénzintézet közleménye szerint a befektetésállomány a PK Bank tőkeleszállítása, a Reorg- és a Pb Workout-kötvények, illetve a HTCC-hitel jó részének kikerülése révén 30,6 százalékkal csökkent. A mérlegszerkezet átalakítását jelzi többek közt, hogy a kisvállalati hitelállomány 2000-ben megháromszorozódott, s elérte a 12,9 milliárd forintot. A lakossági hitelek 17,5 milliárdos volumene négyszereződést jelent az 1999. évi bázishoz képest. A vállalati hitelállomány 32,5 százalékkal nőtt.
Forrásoldalon a Pb tudatos árazás révén 91 milliárdról 64 milliárd forintra csökkentette a számára legdrágább lakossági értékpapír-alapú betétek állományát, miközben a neki jövedelmezőbb lakossági folyószámlák száma mintegy 50 ezer darabbal nőtt (így jelentősen csökkentek kamatkiadásaik).
A Pb problémamentes portfóliója 1998 és 2000 közt 53-ról 71 százalékra nőtt. A bank tavaly több bírósági pert nyert, amelyek összességében 3 milliárd forint sorsáról döntöttek. Az 1999. évi 54 fiókkal és 72 kirendeltséggel szemben a múlt évben a fiókok száma 70-re nőtt, a kirendeltségeké 44-re csökkent.
A tulajdonos Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tavalyi segítő akciói -- 200 milliós tőkeemelés márciusban, ingatlanátvételek -- ellenére a Konzumbank (Kb) a múlt évben 586 millió forintos veszteséggel zárt (igaz, ez jóval kisebb az 1999. évi 3,26 milliárdos deficitnél).
A Kb decemberi 4,45 milliárd forintnyi saját tőkéje 781 millióval marad el az 5,231 milliárdos jegyzett tőkétől. A törvénysértő állapot miatt hamarosan ismét tőkerendezésre lesz szükség, tőkeleszállítással, vagy úgy, hogy az MFB ismét a zsebébe nyúl.
A Kb kamatbevétele tavaly az 1999. évinek csak 82 százaléka, 6,7 milliárd forint lett. Ezt némileg ellensúlyozta a jutalékbevételek 39 százalékos bővülése (1,9 milliárd forint). A 64,2 milliárdos mérlegfőösszeg az inflációnak megfelelő bővülést jelez, miközben a céltartalékok (1,1 milliárd forint) csak 5,8 százalékkal nőttek.
A bank tavaly kivezettette magát a tőzsdéről, a jövedelmezőség javítása érdekében felszámolta vámpénztári üzletágát, értékesíti nem kamatozó eszközeit és fiókleépítésbe is kezdett.
A Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) csak a nemzetközi számviteli szabályok szerinti (IAS) konszolidált adatait tette közzé. Eszerint a mérleg szerinti nyereség a reméltnél több, 2,5 milliárd forint lett, főképp az 1999. évi 8,255 milliárd forintos veszteséggel összevetve. Biztató, hogy a működési eredmény -- amely csak 1999. III. negyedév óta pozitív -- 2000-ben közel 2,95 milliárd forint lett.
Mint emlékezetes, az immár 98,51 százalékos tulajdonosnak számító belga KBC Bank tavasszal (ázsióval együtt) 10 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre a bankban. A K&H 32,8 milliárd forintnyi saját tőkéje azonban még mindig 1,25 milliárddal alatta marad a 34 milliárd forintos alaptőkének. A helyzetet nyilvánvalóan az ABN Amro Bank közelgő beolvasztása során rendezik.
A mérlegfőösszeg a bankvezetés első félévi 6 százalékos várakozásai felett, 9,7 százalékkal gyarapodott, s 619,1 milliárd forint lett. A kamatbevételek 4,7 százalékkal estek, miközben a jutalékoknál 15 százalékos az előrelépés az előző évvel összevetve.


