Múlt hét végéig alig néhány önkéntes és magánnyugdíjpénztár küldte el éves befektetési stratégiájáról és konkrét vagyonpolitikai irányelveiről szóló dokumentumát a pénzügyi felügyeletnek, jóllehet -- két, a múlt év végén módosított kormányrendelet előírása szerint -- ennek határideje március 31-én lejár.
A felügyelet hamarosan ajánlást ad ki a jogszabályok értelmezéséről, ez azonban a hó végéig már nem jelenhet meg. A pénztárszférában ugyanis problémát okoz a rendeletek értelmezése -- erősítette meg kérdésünkre Erdős Mihály, a PSZÁF kiemelt felügyeleti tanácsadója.
A rendeletmódosításokkal a kormány előírta: ezentúl a vagyonkezelők helyett a nyugdíjkasszák igazgatótanácsának (it) kell -- évente legalább egyszer -- meghatározni a befektetési politikát (sok helyen természetesen ez ma is így történik).
A részleteket a vagyonkezelő számára irányelvekben kell megszabni. Ennek egyebek közt a különböző befektetett eszközök egymáshoz viszonyított arányát, az alapul vett (súlyozott átlagú) referenciaindexeket kell tartalmaznia. Rögzíteni kell azt az eljárást is, amelyet akkor követnek, ha a tényleges befektetési arányok eltérnek a befektetési politikában lefektetettől. Az it-k ezentúl kötelesek évente értékelni a vagyonkezelőket, sőt akár negyedévente írásos jelentést kérni tőlük.
Az állampolgárok számára legfontosabb előírás, hogy ezentúl az éves beszámolókban minden pénztártaggal tudatni kell az adott kassza befektetési politikájának tartalmi kivonatát. Sőt, belépés előtt az új tagokkal is közölni kell azt.
A befektetési politika világossá tétele elsősorban a tagság érdeke. Ők ezentúl a befektetési alapok mintájára tisztában lesznek pénztáruk stratégiájával, és a korábban közzétett benchmarkok alapján utólag objektíven értékelhetik is kasszájukat -- szögezte le Erdős.
Úgy vélte: a piacon némiképp érzékelhető, de mindenki számára teljesen egyértelmű, hogy melyek a kockáztató, illetve a konzervatív befektetési politikát folytató kasszák. Márpedig az előbbiekhez inkább a fiatal pénztártagoknak (akiknek még hosszú idejük van a járulékfizetésig), utóbbiakhoz az idősebbeknek érdemes csatlakozniuk.
A Winterthur Nyugdíjpénztár örül annak, hogy a jogszabály előírásainak megfelelően a befektetési politika nyilvánosságra kerül. A kassza azonban már eddig is fenntartotta a lehetőséget, hogy tagjai megismerkedhessenek eszközeinek megoszlásával -- mondta Ilcsik Balázs igazgatósági tag. Némi nehézségbe ütközhet viszont, hogy a belépni kívánó tagokkal részletesen ismertessék a befektetési stratégiát. Ezt csak olyan szinten lehet megtenni, ahogy egy pénztári ügynök, ügyfélszolgálatos képes rá -- tette hozzá.
A Budapest Országos Nyugdíjpénztár szerint is indokolt a befektetési politikáról való számadás. Pablo Fritz, a magánnyugdíjkassza igazgatótanácsának elnöke szerint ennek bevezetése náluk sem okoz gondot, hiszen ezt évente közlik vagyonkezelőjükkel.
A Budapest tagjainak többsége 20-30 évig díjfizető lesz, márpedig ilyen hosszú időnél reálhozamra csak agresszívabb részvényportfólióval -- ezen belül következetesen 35-30 százaléknyi ilyen értékpapírral -- lehet szert tenni -- mondta Fritz.
A magyar részvénypiac behatárolt lehetőségei miatt a pénztár az idén úgy módosítja stratégiáját, hogy nagyobb szerepet szán a nemzetközi részvényeknek, kötvényeknek, a külföldi papírokat tartalmazó befektetési jegyeknek és az ingatlanberuházásoknak.