Opció miatt nincs felvásárlás

Szinte az utolsó pillanatban kerültek ki a pénzügyi törvények módosításáról szóló javaslatból azok a részek, melyek összefüggést teremtettek volna az opció és a befolyásszerzés kapcsolatában. (Az értékpapírtörvény módosítása a korábbi vállalatfelvásárlás helyett -- a konszernszabályokkal összhangot teremtő módon -- a befolyásszerzés fogalmával operál.)
Klemencsics Márta, a Pénzügyminisztérium (PM) pénz- és tőkepiaci főosztályának vezetője a Dow Jones hírügynökségnek nyilatkozva a módosítást az Igazságügyi Minisztérium jogi aggályaival magyarázta, de ennek bővebb kifejtésére nem került sor.
Az eredeti szöveg szerint befolyásszerzésnek minősült volna "a szavazati jogot megtestesítő részvény visszavásárlási jogát vagy a vételi opciót biztosító megállapodás, illetőleg a szavazati jogot megtestesítő részvény határidős vételére vonatkozó megállapodás" is.
Az IM aggályai minden bizonnyal amiatt keletkeztek, hogy sem az opció, sem a határidős ügylet önmagában nem jelent befolyásszerzést, hiszen a tulajdonosi pozíció csak bizonyos idő elteltével, illetve meghatározott feltétel bekövetkezésével vagy nyilatkozat megtételével változik.
Természetesen más a helyzet akkor, ha a felek között az ügylet megkötésekor, illetve a tulajdonosváltás időpontjáig valamilyen együttműködési viszony is létrejön. Ezeket az eseteket a tervezet már befolyásszerzésnek minősíti, így az opcióval érintett részvényeket az egyéb -- már közvetlenül az opció jogosultjának tulajdonában lévő -- szavazati jogot biztosító részvényhányaddal együtt kell figyelembe venni. Együttműködési viszony esetén pedig a különböző tulajdonosok részesedését egybe kell számítani.
A módosításokat a BorsodChem és a TVK körüli ügyek generálták. A parlament által tárgyalandó tervezet szerint azonban -- a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) korábbi szándékai ellenére -- önmagában az opció alapján senkinek sem keletkezik majd nyilvános vételre vonatkozó ajánlattételi kötelezettsége a két vegyipari cég tulajdonosai közül.