Miközben a Kaliforniában érdekelt áramszolgáltató társaságok több milliárd dolláros veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni az államot sújtó -- és úgy tűnik, elhúzódó -- energiaválság miatt, az áram-, illetve földgáztermelők miden várakozást felülmúló nyereséget tesznek zsebre. A tegnapi hírek szerint az Occidental például 88 százalékkal növelte profitját az év első három hónapjában. A szolgáltatók csődközeli helyzetét épp ez okozta, illetve okozza, hiszen az erőművi árak emelkedését nem tudják a fogyasztói árakban érvényesíteni. A megfigyelők arra számítanak, hogy az amerikai piacon folytatódik a földgáz árának meredek emelkedése.
A Világgazdaság által megkérdezett szakértők szerint nem kell attól tartani, hogy a tengerentúli áremelkedés "begyűrűzik" Európába. Ennek egyik oka, hogy az európai gázárakat alapvetően hosszú távú szerződések szabják meg. Másrészt, míg az amerikai államban az erőművi kapacitások több mint 50 százaléka gázra épült, Európában összességében 12-15 százalék lehet ez az arány. A kontinensen csak az utóbbi években épülnek gázerőművek, továbbra is számottevő a nukleáris, a szén-, illetve lignit-, valamint olajbázisú áramtermelés, és természetesen Skandináviában a vízenergia.
Szakértők szerint a gázerőművek nyilvánvaló terjedése ellenére sem várható ebben az évtizedben Eurpában olyan mértékű villamosipari gázigény-növekedés, amely jelentősebb, az Amerikában tapasztalható mértékű áremelkedéshez vezetne.
A magyar áramtermelésben a gáz részaránya mindössze 20 százalék, szemben az ország által felhasznált primer energia felhasználásán belüli több mint 40 százalékkal. Az összes szénhidrogén -észesedés pedig országos szinten meghaladja a 80 százalékot, a villamosenergia-ipari fogyasztáson belül viszont arányuk csak 30 százalék körül alakul.