OTP-jelzálogbank októberben
Az OTP Bank Rt. 2001--2005. évi stratégiája az akvizitív fejlődést helyezi előtérbe, a pénzintézet a továbblépést régiós szinten látja biztosítottnak. A lehetséges külföldi megjelenést csoportszinten tervezi a bank -- nyilatkozta a Világgazdaságnak Csányi Sándor, a pénzintézet -- ellenszavazat nélkül -- újraválaszott elnök-vezérigazgatója. A bankvezető szerint bármely piacon jelenjen is meg a bank, hamarosan biztosítótársaságot, illetve alapkezelőt alapít vagy vásárol.
A legnagyobb magyarországi bank tegnapi közgyűlésén ismertetett stratégiai terv szerint az OTP reál tőkearányos megtérülésének 16 százalék feletti szintet kell mutatnia az elkövetkező időszakban, amely a bankrendszer mérlegfőösszeg-növekedésétől ugyan elmaradó, ám az inflációt felülmúló, 8 százalékos évi átlagos bővülés mellett valósítható meg. Az eszközarányos megtérülésre előirányzott mutatónak 1,75 százalék felett kell maradnia a terv szerint. Csányi Sándor hangsúlyozta: teljesíthető, óvatos terveket fogalmaztak meg, amit jól jelez, hogy az elmúlt évi reál tőkearányos megtérülés 18,7 százalékot tett ki 1,76 százalékos eszközarányos nyereség mellett. Az OTP a 2000. évi -- a közgyűlés által szentesített -- 32,5 milliárd forintos adózás utáni eredmény után az idén 12 százalékos mérlegfőösszeg-bővüléssel és 44 milliárdos banki eredménnyel számol.
A bank stratégiája kiemelt fontosságúnak tartja, hogy a rendkívül olcsó forrást biztosító, a teljes ügyfélforrásokból 80,5 százalékot kitevő lakossági betétek terén megtartsák 40 százalékos piaci részesedésüket. Ez biztosíthatja ugyanis, hogy a pénzintézet továbbra is a bankrendszer átlagát jóval meghaladó marzsokkal tud dolgozni. A 2001-es terv maximum 0,4 százalékponttal, 4,4 százalékra csökkenő marzzsal számol. Azzal ugyanakkor tisztában vannak, hogy a megtakarítások átstrukturálódnak, előtérbe kerülnek a biztosítói, nyugdíjpénztári megtakarítások. A bank követni akarja a trendet, célja, hogy a bankcsoport vállalatai ezeken a piacokon is vezetővé váljanak, illetve megerősítsék vezető helyzetüket.
Az OTP vezetői szerint jelzálogbankjuk megalapítása októberre várható, céljuk, hogy itt is piacvezetővé váljanak. A másik nagy fontosságú lépés az értékpapírcég beolvasztása lesz, amely után a jövő év elejétől az OTP univerzális bankként működik majd. Ez eddig informatikai fejlesztések miatt halasztódott -- mondta el lapunk kérdésére Csányi Sándor.
A közgyűlésen az elsőbbségi papírok tulajdonosai közül többen -- azon túl, hogy üdvözölték a régóta igényelt törzsrészvényre váltást -- aggályaiknak adtak hangot a cseredíj miatt. Kisbefektetői indítványra a közgyűlés -- megbontva az eredeti javaslatot -- külön-külön határozatot hozott a papírok átváltásáról és a cseredíjról. Utóbbi döntést vélhetően többen bíróság előtt támadják meg. Ez persze nem akadálya annak, hogy az átalakítás tényét a cégbíróság bejegyezze.
A közgyűlés vita nélkül fogadta el a részvények dematerializációjáról szóló határozati javaslatot, amely lépéssel párhuzamosan a bank 1000 forintos alapcímletű papírjait 10 darab 100 forintos dematrészvényre cserélik.
A közgyűlés az elmúlt évi gazdálkodási adatok szentesítésével elfogadta az igazgatóság javaslatát a 20 százalékos osztalék kifizetéséről, ugyanakkor a részvényesek a jövőre nézve különösebb konkrétum nélküli ígéretet kaptak csak az osztalékszint emeléséről.


