Kedvező első negyedév

Idén az első negyedév végén valamivel 8500 milliárd forint fölé nőtt a hazai bankszektor összesített mérlegfőösszege. Ez éppen infláció körüli bővülés a tavaly márciusban regisztrált mintegy 7750 milliárd forint növekedéshez képest -- értesült piaci forrásokból a Világgazdaság.
Az aktivitás mérsékelt növekedéséhez képest igen jó tempóban, 55,24 százalékkal emelkedett a bankok együttes mérleg szerinti nyeresége. Ennek összege 38,5 milliárd forint volt idén március végéig, szemben az egy évvel korábban regisztrált 24,8 milliárd forinttal.
A magyar bankok kiugró profitnövekedése teljesen ellentétes a globális tendenciával -- hívta fel a figyelmet Bridget Gandy, a londoni Fitch hitelminősítő intézet elemzője. A nagy nyugati bankok többsége ugyanis rosszabb első negyedévet zárt idén a tavalyinál. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy 2000 elején még rendkívül kedvező volt a tőzsdei klíma, s ebből a bankok is kiugróan profitáltak.
Az elemző ennek ellenére úgy véli, hogy a fejlettebb kelet-európai országok bankrendszerei -- bár számos területen még jelentős lemaradásban vannak -- a profitabilitás tekintetében nagyjából már a nyugati trendekhez igazodnak. A pénzintézetek jövedelmezőségének kilátásait elsősorban a gazdasági növekedés határozhatja meg a térségben. Ebből a szempontból a magas GDP-bővülést felmutató Magyarországon a bankok profitkilátásai jobbak, mint akár Lengyelországban, akár Csehországban -- mondta.
Az ország gazdasági fejlődése töretlen, ami a vállalati oldalon a hiteligény növekedését, komoly, államilag is támogatott projektek megindulását hozza -- kommentálta az adatokat Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke a Világgazdaságnak. Úgy vélte: ha a trendek folytatódnak, egész évet tekintve is javulhat a szféra jövedelmezősége.
A lakossági ágban a lakásépítési boom és az autófinanszírozás felfutása -- s az ehhez kötődő magasabb kamatmarzsok -- érdemelnek figyelmet. A hitelintézetek emellett továbbra is szigorú költséggazdálkodást folytatnak.
A növekedés motorja továbbra is a hiteloldal, de a betéti oldalon is enyhe bővülés tapasztalható -- mutatott rá Erdei. Itt is árnyékot vet persze a fejlődésre a tőkepiacok gyengélkedése, s így a befektetési szolgáltatások iránti kereslet visszaesése. Az innét befolyó jutalékok csökkenését azonban némileg ellensúlyozza, hogy a tőke egy része a banki konstrukciókba áramlik. Az eddig megismert számok alapján ugyanis úgy tűnik, hogy az idei első negyedévben a hitelboom mellett a forrásgyűjtésnél is megindult a növekedés. A Raiffeisen Bank például hitel- és betéti oldalon is hasonlóan dinamikus bővülést mutahatott fel.
Eddig csak igen kevés (a tőzsdén jegyzett OTP és IEB mellett a Raiffeisen, a CIB, az MKB, a Daewoo és részlegesen az Erste) bank közölte első negyedévi számait. Részletesebb elemzéshez persze ez igencsak kevés, bár ez a hét hitelintézet a tavaly év végi számok alapján együttesen a magyar bankszektor csaknem felét (49 százalék) tette ki a mérlegfőösszeg tekintetében.
Az általunk összegyűjtött adatokból egyébként úgy tűnik, hogy az idén miközben az OTP Bank árnyalatnyit vesztett piacrészesedéséből, az MKB körülbelül ugyanannyit tudott javítani. A Raiffeisen, a CIB és az Erste azonban 2001-ben is folytatta az előző évben is tapasztalt dinamikus növekedését, ami piacrészesedésük javulásán is meglátszik. A CIB olyan gyorsan fejlődik, hogy már-már megszorongathatja az MKB-t is, pályázva a második legnagyobb bank szerepére. (A fúziók után persze átrendeződik ez a terep, de erről -- tekintettel arra, hogy az összeolvadásokban szereplő pénzintézetek közül egyetlen sem közölte adatait -- egyelőre semmilyen friss képünk nem lehet.)
A jövedelmezőség idei alakulásával kapcsolatban esetleg némi aggodalomra adhat okot, hogy a bankoknál az előző évi igen szigorú költségvisszafogás némileg enyhülni látszik. Persze -- mint arra a felügyelet is felhívta a figyelmet -- az expanzió tartósan nem valósítható meg csökkenő kiadások mellett. A Raiffeisen Banknál az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal nőttek az üzemi költségek. Ráadásul ez a növekedés a lakossági projektre fordított kiadások nélkül értendő. A CIB-nél ugyanebben az időszakban háromszázalékos létszámbővülés következett be. A létszám most kissé az OTP Banknál is emelkedett.
A bankszövetség elnöke szerint a devizaliberalizáció új kihívást jelent a szektornak, amelynek immár a teljes európai piaccal kell versenyeznie. A jegybanki sávszélesítés és a liberalizáció nyomán a Magar Nemzeti Banknak (MNB) azonnal át kellene gondolnia kötelező tartalékolási politikáját -- szögezte le. A bankszövetség a lépés érdekében tárgyalásokat kezdett az MNB-vel, ám az ott ajánlott "kisösszegű" csökkentésnél többet, akár 50 bázispontos mérséklést kívánnak.
Amíg ez nem történik meg, a magyar bankok 0,5 százalékos kamathátrányban vannak európai riválisaikkal szemben, hiszen a tartalékolás terheit ügyfeleikre kell hárítaniuk. Márpedig, ha egy nagy cég tranzakcióit a budapesti helyett frankfurti, vagy londoni számlájáról intézi, a hazai hitelintézetek nemcsak a kamatbevételektől, de a jutalékoktól is elesnek -- nyomatékosította Erdei.