Megnyílhat a határidős devizapiac

A sávszélesítés utáni devizaliberalizáció igen komoly mértékben lendítene a hazai pénz- és tőkepiaci helyzeten -- nyilatkozta a Világgazdaságnak Szűcs Pál, a Commerzbank treasury részlegének vezetője. A szakember úgy véli: a külföldi befektetők komoly többletlikviditást generálnának a jelenleg elég szűkös határidős piacokon, a korlátozások feloldásával egyidejűleg ráadásul több elavult szabályozás is megszűnhetne.
Tegnap Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy indokolt a devizaliberalizáció felgyorsítása. Elismerte: a sávszélesítés szükségessé teszi, hogy a gazdasági szereplők fedezni tudják a növekvő árfolyamkockázatot, s ehhez a jelenleginél fejlettebb határidős devizapiacra van szükség. Kovács Álmos szerint a kormányzati szakértők között elvi egyetértés jött létre a tekintetben, hogy sürgősen meg kell hozni a liberalizációs intézkedéseket. Az ezeket tartalmazó rendelet tervezetén jelenleg a szakértők dolgoznak, s remélhetően néhány héten belül dönthet a kormány ez ügyben.
A liberalizáció várható időpontjával és mértékével kapcsolatban különféle találgatások láttak napvilágot, míg délután a Reuters hírügynökség kormány közeli forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy már június elsejétől beengedik a határidős devizapiacokra a külföldieket, akik ettől kezdve diszkontkincstárjegyeket is vásárolhatnak. (Jelenleg csak a kötvénypiac van nyitva előttük.)
Az MNB szóvivője túl korainak nevezte a júniusi időpontot, a Pénügyminisztériumnál lapunk kérdésére azt nyilatkozták, hogy egyelőre nem adnak bővebb információt az ügyben.
Szűcs Pál szerint egyébként az is problémát jelent, hogy az MNB korlátozza a kereskedelmi bankok nyitott pozícióinak nagyságát. Ezen adminisztratív akadály miatt -- melynek megszüntetését a bankszövetség már régóta szorgalmazza -- a bankközi piac forward ügyleteinek forgalma is limitált.
A jelenlegi szabályozás értelmében külföldi befektetők csak a Budapesti Árutőzsde (BÁT) gabona- és hússzekciójában adhatnak megbízást. A piac üdvözölné azt a döntést, ha őket a pénzügyi szekcióba is beengednék -- mondta el lapunknak Bánhidi Ferenc, a BÁT ügyvezető igazgatója. Azonban azt is hozzátette: a tervezett intézkedésekről az árutőzsde sem hivatalos, sem informális tájékoztatást nem kapott, így azt véleményezni sem áll módjukban. Bánhidi szerint fontos lenne legalább annyit tudni, vajon teljes, vagy részleges felszabadításról van-e szó.
Ez alighanem égetően fontos lehet az értéktőzsde számára is, ahol a határidős deviza- és részvénypiac, valamint az opciós piac haldoklását a legtöbbször azzal magyarázzák, hogy a külföldiek számára nincs engedélyezve a kereskedés.
Mint azt Fecser Ildikótól, a BÉT főosztályvezetőjétől megtudtuk: a hamarosan bevezetendő új egyedi részvények esetében megkérték már az MNB engedélyét, azonban hivatalos értesítést sem erről, sem pedig a leendő liberalizációról nem kaptak. Piaci szakértők egybehangzó véleménye szerint pedig már egy részleges felszabadítás is komoly lökést adhatna az értékpapír-kölcsönzés rendszerének megfelelő működéséhez. A jelenlegi szabályok ugyanis elég felemásak, hiszen a jelentős állományt birtokló külföldi befektetők nem tudnak részt venni a kölcsönzésben.
A Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) nyári verzióváltásának köszönhetően alkalmas lesz teljes körű deviza-nyilvántartásra -- tudtuk meg Horváth Gergelytől, a Keler Rt. vezérigazgatójától. A részleges, tehát kimondottan határidős termékekre, illetve rövid lejáratú állampapírokra vonatkozó liberalizáció főként annyiban érintené az elszámolóházat, hogy megnőne a forgalmuk, illetve részleges felszabadítás esetén a limitszámítási kötelezettségük. Mint köztudott, a határidős BUX esetében végez ilyen számítást a Keler.