A bankoknak jövedelmez a sávszélesítés
A hazai pénzintézeti szektornak közvetlen üzleti haszna származik a sávszélesítésből, miután a vállalkozások a hirtelen forinterősödés kapcsán rendkívüli mértékben érdeklődni kezdtek az árfolyam-fedezeti termékek után -- mondta el Felcsúti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója a bank féléves adatait ismertető tájékoztatón.
Az árfolyamsáv kiszélesítése ugyanakkor képes a banki adatok jelentős átrendezésére is. Szembetűnő példa erre, hogy a pénzintézet mérlegfőösszege 16 milliárd forinttal apad a június végi fordulónapra a május végi adatokhoz képest a forint erősödésének köszönhetően. A 391 milliárdos adat mindössze 3 milliárd forinttal múlja felül az első negyedévi adatot, a 2000. júniusi szinthez képest a növekedés 27 százalékos.
A pénzintézet 489 milliárdos nettó kamatbevétele 29 százalékkal bővül, miközben a nettó jutalékbevételek 27 százalékkal, 2,209 milliárd forintra növekedtek. A pénzintépzet nettó bevétele 12,051 milliárdot tett ki, amely 583 millió forinttal felülmúlja a tervadatokat, s 21 százalékkal magasabb a bázisul szolgáló 2000. júniusi adatokhoz képest.
A bank adózás utáni eredménye összességében 8 millió forinttal haladja meg a bázisidőszak adatát, amit egy 524 milliós rendkívüli tétel szépített. A 4,265 milliárdos féléves profit ugyanakkor 26,4 százalékkal magasabb a tervezettnél. Felcsúti Péter szerint adózott eredményük meghaladhatja majd a 7,9 milliárdos előzetes elképzeléseket: 8,5 milliárd forintos nettó profitot terveznek a 2000. évi 7,109 milliárd után.
A bank kihelyezései összességében 34 százalékkal növekedtek, miközben az ügyfélbetétek állománya 35 százalékkal bővült, amit a bankvezető szerint egyre inkább a versenytársaktól átcsábított ügyfelek biztosítanak.
A felfutó hitelezés miatt a Raiffeisen a fél év során 749 millió forint pótlólagos céltartalékot képzett.
A lakossági üzletágban a tervekhez képest némi lemaradás mutatkozik -- ismerte el a vezérigazgató. Az elmúlt év hasonló időszakához képest így is több mint 2,5-szeresére növekvő 6,64 milliárd forintos lakossági hitelállomány közel 22 százalékkal elmarad a várttól, amit Felcsúti Péter elsősorban a vártnál nehezebben beinduló lakáshitelezéssel magyarázott.
