Bizakodik a felügyelet

Rendkívüli adatközlésre kérte fel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a nyilvános kibocsátókat tulajdonosi struktúrájuk tisztázása érdekében -- számolt be a felügyelet háttérbeszélgetésén Tóth Nándor főosztályvezető. Az új felvásárlási szabályok július 18-i hatálybalépése után 60 napjuk van a társaságoknak arra, hogy jelezzék a felügyeletnek az 5 százalékot meghaladó tulajdoni hányaddal bíró tulajdonosokat, a vezetőtestületek tagjait, illetve birtokolt részvényeik számát.
A PSZÁF álláspontja szerint a legnehezebb a részvényesek között a háttérben született és a vállalat irányításáról döntő hosszú távú együttműködés bizonyítása lesz. A felügyeleti vezetők ugyanakkor ebben a kérdésben meglepően optimistának tűnnek: úgy vélik, célvizsgálatokkal az esetek többségében képesek lesznek olyan adatokat találni, amelyek révén jogi úton is bizonyítani tudják majd a háttérmegállapodások létét. A piaci szereplők mindenesetre ebben erősen kételkednek.
A felügyeleti vezetők szerint komolyabb gondot okoz majd a befolyásszerzés bizonyítása azokban az esetekben, amikor a tulajdonos valamely befektetési alapon vagy letétkezelőn keresztül próbálja többletjogosítványait érvényesíteni. Illikvid papírok esetében nehézkes lesz annak bizonyítása is, hogy a vételi ajánlat alapjául szolgáló ár kialakításában nem vett-e részt szabályellenesen az ajánlattevő vagy az ő érdekében eljáró személy.
Tóth Nándor tájékoztatása szerint a szigorúbb szabályok életbelépését követően azon tulajdonosok, akik korábban nyilvános vételi ajánlat nélkül kerültek bármely társaságban az első fontos limitszintnek megfelelő 33 százalékos részvényhányad fölé, befolyásukat már csak nyilvános kibocsátással tudják majd növelni.
A PSZÁF-nek a módosítás alatt álló felügyeleti törvény előtt már a befolyásszerzési szabályok is némi többletjogosítványt adtak. Így akár 100 millió forintos bírság is fenyegeti a szabályok ellen vétőket, akiknek a tagsági jogaikat azonnali hatállyal, a teljes általuk birtokolt részvénymennyiség erejéig fel is függeszthetik.
Önmagával szemben állított ugyanakkor komoly feladatot a PSZÁF azzal, amikor az eddigi előzetes jóváhagyás helyett csak az ajánlat közzététele után vizsgálja annak jogszerűségét. Ahhoz, hogy a feladat könnyebben emészthető legyen az apparátusnak, a felügyelet formanyomtatványokon kéri a várható befolyásnövekedésre, -csökkenésre vonatkozó bejelentéseket a piaci szereplőktől.