Enyhülő inflációs nyomás

A monetáris bázis (a forgalomban levő készpénz hó végi és a monetáris intézmények forintszámláinak havi átlagos állománya) korrigált éves növekedési üteme júniusban az előző hónaphoz képest 0,2 százalékponttal, 112,5 százalékra emelkedett. A többi monetáris aggregátum növekedési indexei azonban -- derül ki a jegybank előzetes adataiból -- kivétel nélkül csökkentek. Ebből következtethetünk arra, hogy a gazdaságra erről az oldalról nehezedő inflációs nyomás júniusban enyhült.
A monetáris intézményeken kívüli készpénzt és a látra szóló forintbetéteket tartalmazó M1 éves növekedési üteme az előző havi értékhez képest 0,1 százalékponttal, a látra szóló deviza- és a lekötött forintbetéteket is tartalmazó M2 pedig 1,2 százalékponttal lassult. A hó végi állományok ezeknél a mutatóknál így 12,4 és 11,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.
Az inflációs szempontból leginkább figyelt M3-nál az éves növekedési index júniusban a májusihoz képest 1,6 százalékponttal mérséklődött, éves szinten az állomány 11,7 százalékkal emelkedett. A legtágabb pénzaggregátum (M4) éves növekedési üteme az előző havihoz képest egy százalékponttal, 13,2 százalékra lassult.
A jegybank a monetáris aggregátumok alakulásával egyidejűleg szokta közzétenni a bankrendszer összevont mérlegét is. Az MNB ilyen jellegű publikációja azonban (először a júniusi előzetes adatoknál) jelentősen megváltozott. A jegybank -- szól az indoklás -- az összes statisztikai közleményben áttér a KSH által használt és makrostatisztikai szabványként nemzetközileg elfogadott szektorbesorolásra, elterjedt angol rövidítés szerint az SNA-ra.
Az új terminológia szerint a bankrendszert alkotó hitelintézetek (a jegybankot is beleértve) neve: monetáris intézmények. A kiadott összevont mérleg tehát együttesen tartalmazza a bankok és az MNB adatait. A júniusi előzetes adatokból így a bankszektor első félévi teljesítményére vonatkozóan nem vonhatók le következtetések.
A szektorbontáson túl egyébként a mérleg szerkezete is módosult. Megjelenik például egy eddig nem publikált aggregátum, a belföldi követelésállomány, ami magában foglalja a belföldi hitelállományt és a monetáris intézmények tulajdonában levő értékpapírok összegét. Változás még -- többek között --, hogy a régebbi gyakorlattól eltérően a derivatív ügyleteket a hitelektől elkülönítve, külön soron mutatják be.