Módosít a jegybank

A bankközi piacon az utóbbi időben többször is váratlan pénzhiány keletkezett. Szakértők szerint ennek oka, hogy a devizaliberalizációt követően egyértelműen felszínre kerültek az operatív likviditáskezelési gyakorlat hiányosságai. A pénzintézetek megfelelő gazdálkodásának alapfeltétele, hogy "átmenő" pénzforgalmukat jól számítsák ki. Ne keletkezzék tehát hiány, de ne is maradjon olyan tétel, amely nem kamatozik.
A bankok betétet helyezhetnek el a jegybanknál, és persze hitelt is vehetnek onnan fel, közben a központi elszámolóháztól (Keler) és a nagy összegű fizetési rendszer (VIBER) keretében is érkeznek hozzájuk átutalások. A lapunknak nyilatkozó szakemberek elmondták, hogy a devizaliberalizációt követően az üzletek száma igen jelentősen nőtt, és egyúttal szaporodtak a nagy összegű (például 28-30 milliárd árfolyamértékű) ügyletek. A külföldi bankok ugyanis elkezdtek aktív szereplőivé válni a forintpiacnak.
A likviditáskezelés tehát eleve nehezebbé vált, az pedig, hogy a jelenlegi szisztéma nem elég összehangolt, tovább bonyolítja a helyzetet. A bankoknak ugyanis a jegybankkal szembeni pozíciójukat (pénzt vesznek fel vagy helyeznek el) fél egyig kell kialakítaniuk, miközben a Kelertől fél kettőig, a VIBER-en keresztül pedig kettőig érkezhetnek hozzájuk átutalások. A pénzintézetek ezért információink szerint az MNB-határidő meghosszabbítását kérték.
A forint árfolyamsáv-szélesítésének és az ezt követő devizaforgalom-liberalizálásnak köszönhetően a fizetési forgalom rendszere radikálisan megváltozott, s ehhez a gyors változáshoz a rendszer szereplői nem voltak képesek azonnal alkalmazkodni -- foglalta össze az üggyel kapcsolatos MNB-véleményt Missura Gábor jegybanki szóvivő. A szakember elmondta, hogy az új helyzet -- a külföldi bankok aktív jelenléte -- felvetett néhány értelmezési problémát a VIBER-szabványkönyv használatában. Több pénzintézet számára nem volt egyértelmű annak eldöntése, hogy a külföldi bankok által kezdeményezett tranzakciókat ügyféltételként, vagy bankközi tételként kell továbbítani a rendszerbe. Ezt a problémát az MNB felismerte -- hangsúlyozta Missura --, a szabványkönyv módosítása már folyamatban van.
Az MNB álláspontja szerint azonban a legtökéletesebb szabványkönyv sem képes kezelni azokat a gondokat, amelyek abból fakadnak, hogy a bankok nem tartják be az ügyféltételek beadási határidejére vonatkozó szabályokat, ezzel okozva egymásnak kellemetlen meglepetést a nap végén.
A jegybank megfigyelései szerint egyébként a bankok nem használták ki kellőképpen az általuk nyújtott ingyenes napközbeni hitellehetőséget, amit értékpapír-fedezettel bármikor igénybe vehetnének. A rendszer likviditását az is nagymértékben javítja, ha a résztvevők megbízásaikat folyamatosan nyújtják be. A tapasztalat szerint viszont a pénzintézetek a fizetési megbízásokat visszatartották. Missura hozzátette: bár a VIBER-nek van hatékony sorlebontási algoritmusa, az viszont csak akkor működik, ha a tételek nem a banknál, hanem a központi sorkezelő rendszerben várakoznak.
A VIBER továbbfejlesztésének lehetőségeiről az MNB új igazgatósága e heti ülésén tárgyal, s vélhetően dönt a jegybankkal történő üzletkötés határidejének módosításáról, a valós idejű pozíciókövetési megoldás kialakításának lehetőségéről is -- mondta el kérdésünkre a jegybanki szóvivő.