Nőtt a külföldiek részaránya

A hazai kisbefektetők az idei második negyedévben elunták a tőzsde halódását, és nagy számban döntöttek részvényeik eladása mellett -- derül ki többek között az MNB értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlásáról szóló adataiból. A háztartások a tavalyi év második és harmadik negyedében még 14, illetve 22 milliárd forint értékben voltak nettó vásárlók, azaz az esésnek induló árfolyamokat vételre használták ki. Mára azonban az derült ki, hogy döntésük elhibázott volt: a tavalyi utolsó negyedév szerény eladásai után az idei első három hónapban -- még alacsonyabb árakon -- már 5,6 milliárd forint értékben adtak el több részvényt, mint amit vásároltak, a második negyed friss adatai szerint áprilistól júniusig 9 milliárd forint értékben voltak nettó eladók. Mindehhez 5 milliárd forintnyi árfolyamveszteség járult, így három hónap alatt a kisbefektetők részesedése a tavaly júniusi értékkel közel megegyező 6,9 százalékra esett vissza.
A külföldiek nettó részvényvásárlása megközelítette a 25 milliárd forintot, azonban elképzelhető, hogy itt nem hatalmas piaci érdeklődésről van szó. A hazai pénzügyi vállalatok közül ugyanis a hitelintézetek 20 milliárd forint értékben voltak nettó eladók, mely mögött akár az is állhat, hogy a Szibur lehívta a közel 25 százalékos BorsodChem-csomagra szóló vételi opcióját. Az azonban még ezt feltételezve is egyértelműnek látszik, hogy a külföldiek nettó vevők maradtak, részesedésük egy kerek évi csökkenés után ismét nőtt, 70,3-ről 71,8 százalékra. (A csúcsot a tavaly márciusban regisztrált 80 százalékos részarányuk jelenti.)
A tőzsdei részvénykapitalizáció a második negyedben 62,5 milliárdos csökkenéssel 2687 milliárd forintot tett ki -- a visszaesés ezúttal kizárólag az árfolyamcsökkenésből fakad, tőkeemelésre, illetőleg -leszállításra nem került sor.
Az állampapírpiacon minden eddiginél nagyobb mértékben nőtt a külföldiek részesedése: a nem rezidensek 208,4 milliárd forint értékben voltak nettó vásárlók. A devizaliberalizációt 30 milliárd forint értékű MNB-kötvény, illetve kincstárjegy vásárlása követte a piacra frissen beengedett külföldiek részéről. A sávszélesítés negyedévében ezzel a külföldiek állampapír-piaci részesedése 19,2 százalékra ugrott a március végi 15,8 százalékról. A háztartások részesedése 10,3 milliárd forintos nettó vásárlással is kismértékben csökkent, a pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok pedig nettó eladók voltak. Az állampapírok piaci értéken számolt állománya összességében 2,5 százalékkal nőtt.
A befektetési jegyek állománya nettó eszközértéken számolva 3,4 százalékkal nőtt a második negyedben, a tulajdonosi szektorok részesedése csak kismértékben változott.