Törvénytelen Arago-ajánlat
Az Arago, az Eravis és a felvásárlásnál befektetési vállalkozásként közreműködő Concorde Értékpapír Rt. közös tájékoztatóban tette közzé, hogy az Arago a 2001. augusztus 23-ig hatályos nyilvános vételi ajánlatát követően az Eravis összes szavazatának 92,22 százalékával rendelkezik. (Az Arago a procedúra megkezdése előtt a szavazati jogok 80,05 százalékát gyakorolta.)
Az Arago bejelentette, hogy az értékpapírtörvényben (éptv.) biztosított jogosultságával élve a tulajdonában nem lévő valamennyi Eravis-részvényt felvásárolja. Az ár megegyezik a vételi ajánlatban szereplő értékkel, vagyis a törzsrészvényekért 4000, az elsőbbségiekért 8000 forintos limitet ajánlanak.
A 2001. szeptember 26-ig az Arago részére el nem adott papírokat az Eravis igazgatósága évényteleníteni fogja, és az Arago tulajdonát képező új részvényeket bocsát ki. Ezt követően a korábbi részvényes -- az általános elévülési időn belül -- csak az ellenértékre jogosult.
Mivel az Eravis felvásárlása 2001. július 18-a előtt kezdődött, ezért az eljárásra még a régi éptv. szabályai az irányadók. Ez arra teremt lehetőséget, hogy a szavazati jogok több mint 90 százalékának megszerzése esetén az ajánlattevő "jogosult a tulajdonába nem került részvényeket azon az áron megvásárolni, amely ár a nyilvános vételi ajánlat során alkalmazásra került."
A lapunk által megkérdezett jogi szakértők egyöntetűen azon a véleményen vannak, hogy az Arago a régi részvények érvénytelenítésével nem lehet az Eravis kizárólagos tulajdonosa, így az ajánlat törvénytelen. Az új éptv. a vételi ajánlattételi eljárás lezárását már sokkal körültekintőbben szabályozza, az Arago és a Eravis által most követni kívánt megoldás lényegében ezt veszi alapul. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyébként kikényszeríthetetlen régi szabályos hiányosságai az új törvényből vett analógiákkal pótolhatók lennének.
A jogi szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy az Eravisnak csak névre szóló részvényei vannak, így itt -- egyértelmű törvényi felhatalmazás hiányában -- nem pótolható a részvényes akaratnyilatkozata, vagyis nincs jogcím az átruházáshoz. Lényegében arról van tehát szó, hogy a régi törvény szerint nincs gyakorlati és kikényszeríthető lehetőség a kisebbség kiszorítására.
