BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Még mindig kivár az OPEC

A közel-keleti olajszállítások az USA ellencsapásának megindulását követően is töretlenek maradtak, az olajkartell sem csökkenti egyelőre a termelési kvótáit. Az olajárak így a kezdeti szilárdulás után ismét visszatértek az utóbbi időben már megszokott lejtmenetbe.

Egyelőre nem szűkíti tovább termelési kvótáit a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete, az OPEC -- jelentette a Reuters és a Bloomberg Ali Rodriguez, a szervezet főtitkára nyilatkozatára hivatkozva. Annak ellenére sem, hogy az OPEC jelzőára pénteken is alig haladta meg a barrelenkénti 20 dollárt, azaz már a tizedik egymást követő kereskedési napon maradt a 22 dolláros alsó intervenciós küszöb alatt.
A kartell nem hivatalos megállapodása szerint ebben az esetben automatikusan félmillió barrellel csökkenthető a napi összkvóta. (Ha a hat OPEC- és egy mexikói olajfajta árából számított jelzőár 20 kereskedési napon folyamatosan 28 dollár felett mozog, akkor hasonló mérvű automatikus emelés esedékes.) Az OPEC azonban továbbra sem sieti el a kvótadöntését. Rodriguez szerint az afganisztáni katonai akció új helyzetet teremtett, aminek olajpiaci hatásait meg kell várni. A kartell elnöke, Csakib Kelil a múlt héten még úgy nyilatkozott, hogy az amerikai ellencsapás megindulásáig tartózkodnak a kínálat újabb változtatásától. A szervezet 10 tagja (Irak nélkül) szeptember elsejétől papíron már egymillió tonnával csökkentette napi összkvótáját, ám ténylegesen még félmillió barrellel sem szűkült a termelése.
Az afgán tálibok elleni katonai támadás megindulása kezdetben barrelenként közel fél dollárral drágította a nyersolajat az Európában meghatározó londoni tőzsdén, ám később, kiváltképp a fenti OPEC-nyilatkozat hatására, megnyugodott a piac. A novemberi szállítású brent nyersolaj barrelenkénti ára így tegnap délután már újra 21 és fél dollár közelébe süllyedt. A tőzsdére az a hír is csillapítólag hatott, miszerint a közel-keleti szállítások hétfőn is normális üzemben folytatódtak.
A piac mindazonáltal igen labilis, és a konfliktus eszkalálódása sem teljesen kizárt. A közel-keleti térség két nagy olajtermelőjét, Irakot és Iránt ugyanis az USA-ban terroristabarátként tartják számon. Ráadásul mindkét ország nyíltan ellenzi Afganisztán bombázását.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.