Megtorpant az olajárak zuhanása

A múlt hét végén megállt a tőzsdei nyersolajárak esése, ami Londonban 17 dollár alatti mélypontot jelentett, egyes OPEC-országokban pedig pánikhangulathoz vezetett. Az elemzők ugyanis már nem zárják ki teljesen, hogy az OPEC és a vezető független olajszállítók, mindenekelőtt a világ második legnagyobb exportőre, Oroszország hamarosan egyezségre jut az együttes jelentős kínálatcsökkentésről. A brent határidős barrelenkénti ára pénteken -- közel fél dollárral szilárdulva -- 17,80 dollárra emelkedett. Ám még így is több mint két és fél dollárral elmaradt az egy héttel korábbi szintjétől.
Az OPEC múlt szerdai ülését követően folytatódnak a vezető olajexportőrök közötti tárgyalások, hogy "az egy csónakban evezünk" jelszavával a független Norvégiát és kivált Oroszországot is rávegyék a kartell újabb kínálatszűkítő akciójában való érdemi együttműködésre. Az OPEC vezető termelője, Szaúd-Arábia illetékese után most a független Mexikó energiaminiszterén a sor, hogy jobb belátásra bírja a moszkvai és oslói partnereit.
Mexikó már nagyobb, napi százezer barreles kínálatcsökkentést vállalt, ám csak akkor, ha Oroszország, valamint Norvégia és természetesen az OPEC is ténylegesen erős korlátozásokat léptet életbe. Mint ismeretes, az olajkartell a korábban vele szolidáris független "kvadriga" -- Oroszország, Norvégia, Mexikó és a kis Omán -- együttesen napi félmillió barreles korlátozásától tette függővé a január elsejétől tervezett napi másfél millió barreles kvótacsökkentést.
A világ harmadik legnagyobb kőolajexportőre, Norvégia eddig egyetlen barrel visszafogására sem tett ígéretet a napi 3,1 millió körüli termeléséből. Ám az északi ország energiaminisztere, Einar Steensnaes a napokban már nem zárkózott el teljesen a jövőbeni együttműködéstől.
Hasonlóképp, az orosz pénzügyminiszter, Alekszej Kudrin a hét végén úgy nyilatkozott, hogy az orosz kormány és a helyi olajtársaságok közötti múlt heti egyezségben szereplő napi 30 ezer barreles csökkentési mennyiség még nem a végső, lehet annál nagyobb is.
Kudrin ugyanakkor továbbra is eltúlzottnak találja a kivitel OPEC által kért 6,5 százalékos -- napi 300 ezer barrel körüli -- visszafogását. Az orosz miniszterelnök, Mihail Kaszjanov szerint pedig a nyersolajárak elmúlt heti mélyrepülése még nem jelent tartós trendet, csak annyit, hogy tovább tart a piac ingadozása. A hosszabb távú következtetések levonásával ezért még várni kell.
Ami az érintett orosz társaságokat illeti, a második legnagyobb termelő, a kínálatát az idén mintegy 14 százalékkal bővítő Jukosz kifejezetten ellenez minden jelentős csökkentést, mondván, azzal csak a regionális versenytársak, így például Kazahsztán malmára hajtanák a vizet, azaz az olajat.
Az éllovas olajtermelő, a Lukoil ugyan elvben kész lenne az erősebb kínálatszűkítésre, és néhány gazdaságtalan kút bezárására is. Ám ez utóbbinál is úgy vélik, hogy nem kell megkondítani a vészharangot, hiszen még tartósuló áresés esetén is kivédhető a nagyobb veszteség Moszkva megfelelő árfolyam-politikája mellett. Így, ha a jövőben 1 dollárért nem 30, hanem 33--35 rubelt kellene fizetni, akkor az olajtársaságok 15 dolláros átlagár esetében is elérhetnének annyi bevételt, mint 21--22 dolláros szintnél -- idézi a Reuters a Lukoil alelnökét, Leonyid Fedunt.
A jelenleg a világkínálat közel 40 százalékát adó OPEC-et az aggasztja, hogy a függetlenek az idén lényegesen növelték termelésüket, főleg Oroszország jóvoltából. A kínálatuk bővülési üteme, ha nem lesz korlátozás, jövőre is meghaladhatja a keresletet a Nemzetközi Energiaügynökség, az IEA hó eleji becslése szerint.