Csökkent a saját tőke
A Magyar Posta Rt. nyilvános vételi ajánlatot tett valamennyi, nem a tulajdonában lévő Postabank-részvényre 180 százalékos árfolyamon - tette közzé a társaság. Eszerint a tízezer forintos (állami kézben lévő) részvényekre 18 ezret, a korábban öt forintra leértékeltekért kilencet fizetnének. Az ajánlat fedezetéül teljes egészében a CIB Bank és a szlovák Vseobecná Úverová Banka (VUB) által kibocsátott bankgarancia szolgál. (A szlovák pénzintézetet tavaly vásárolta meg az olasz BCI-Intesa csoport, amely a magyar CIB-nek is tulajdonosa.)
A közreműködő forgalmazó a Microbróker Rt. lesz, amely a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) tavaly az egyik legkisebb forgalmat produkálta. Figyelemre méltó viszont az, hogy Magyar István, a Postabank megbízott vezérigazgatója a tavalyi váltásig éveken keresztül a Microbróker vezérigazgatói tisztségét töltötte be. A postai ajánlatot - amelynek bejelentése a bankpapírok felértékelésének lassúsága s a részvények állami szervezetek közti átcsoportosítása miatt hónapok óta csúszott - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) még nem hagyta jóvá.
A vételi árfolyamot a Bankárképző Konzorcium által december 19-én elkészített tanúsítvány alapján számították ki. Eszerint a Postabank saját tőkéje 35,067 milliárd forintra rúg, vagyis a részvények árfolyama a névértékre vetítve közel 175,15 százalékos. A Magyar Posta e számot kerekítette fel az ajánlatban szereplő mértékre. Auth Henrik, a Postabank azóta leköszönt vezérigazgatója bő kilenc hónapja még 40 milliárd forintos banki saját tőkéről beszélt. Eszerint a hitelintézet saját tőkéje rövid idő alatt ötmilliárd forinttal csökkent, vagyis elvesztette vagyona nyolcadát.
Az állam célja egyértelműen az, hogy a társaság 100 százalékos tulajdonos legyen a hitelintézetben. Ez az ajánlat azonban kizárólag a 0,01 százaléknyi Postabank-tulajdont birtokló külföldi részvényeseknek (döntően osztrák pénzintézetek), a 0,02 százalékot birtokló, szintén "ötforintos" részvényeket birtokló belföldi kistulajdonosoknak és a 0,07 százalékos részvényes egyéb állami cégeknek (például a Szerencsejáték Rt.-nek és a MÁV Rt.-nek) szól majd.
Ésszerűtlen lenne most kilenc forintért eladni papírjukat azon "ötforintos" kisrészvényeseknek, akik korábban kérték: az állam reális áron vegye meg részvényüket - nyomatékosította Hidasi Gábor ügyvéd, aki jelenleg mintegy 650 banki kistulajdonos érdekeit képviseli a jogi eljárásokban. Mint rámutatott, a magyar állam 1998 óta (is) érvényes konszernfelelőssége nem változik meg azzal, ha a Postabank tulajdona az egyik állami tulajdonostól a másikhoz kerül. Az "ötforintos" kisrészvényeseknek így változatlanul a magyar államnak kell eladniuk papírjaikat, mégpedig azon a 106,2 százalékos árfolyamon, amelyet tavaly novemberben ítélt meg jogerősen öt kistulajdonos perében a Legfelsőbb Bíróság (LB). A vételi árfolyamhoz az ítélet szerint az államnak 1998. október 22-e óta számított, évi 20 százalékos kamatot is kell fizetnie. Hidasi szerint az LB-döntés nyomán - amelynek következtében 250 újabb kistulajdonos adott megbízást az irodának - az államot képviselő Pénzügyminisztérium várhatóan hajlik a peren kívüli egyezségre. A tárca azonban még nem foglalt állást, magára nézve érvényesnek tartja-e a precedensértékű ítéletet.
Más jogi szakértők szerint viszont nem zárható ki az, hogy amennyiben a PSZÁF a benyújtott árakkal jóváhagyja az ajánlatot, akkor azt a kisrészvényesek egy része közigazgatási per útján meg fogja támadni. Ha ugyanis az állam mégis felajánlja a részvényeit, akkor a Magyar Posta a nyilvános vételi ajánlattal túllépné a 90 százalékos szavazati arányt, és kilencforintos ellenértékkel kiszoríthatja az A sorozatú - ötforintos névértékű - papírok azon tulajdonosait, akik nem ajánlották fel részvényeiket. Másrészt a jogviták későbbi rendezését nem szolgálja egy olyan hatósági állásfoglalás, amely implicit módon elismeri az ötforintos névértéket.
