Lassabban nő az üzemanyagpiac

A szakszövetség tagvállalatai benzinkútjaikon 2001-ben összesen valamivel több mint 2,7 milliárd liter üzemanyagot értékesítettek, ebből 1,6 milliárd motorbenzin és 1,1 milliárd gázolaj volt. Az óévben folytatódott a gázolajpiac bővülése, 5,4 százalékkal több dízelhajtóanyagot értékesítettek a hazai benzinkutaknál, mint 2000-ben. Benzinből pedig 3 százalékkal több fogyott - mondta lapunk érdeklődésére Wilde György főtitkár. Miközben a gázolaj részesedése évek óta hagyományosan növekszik, jelentősen átalakult az egyes benzinfajták aránya. A 95-ös benzin forgalma csak tavaly több mint 10 százalékkal nőtt, miközben csaknem 20 százalékkal esett vissza a 91-es, és 10,5 százalékkal a 98-asé.
A keverék üzemanyag alapjául szolgáló és belátható időn belül megszűnő 91-es forgalmának jelentős csökkenése - Budapesten tavaly nem érte el az 5 százalékot a részesedése - egyértelműen a kétütemű autók forgalomból való kiszorulásával függ össze - vélte Wilde György. A forgalomszámlálási adatok tanúsága szerint a személygépkocsi-állományon belüli 15,5 százalékos részesedésükkel szemben a forgalomban részt vevő személyautóknak csak 3,6 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Ezeknek a korosodó, volt szocialista gyártmányú autóknak a tulajdonosai nyilvánvalóan az alacsonyabb jövedelmi kategóriába tartoznak, akik az üzemanyagárak tavalyi számottevő csökkenése ellenére sem használják nap mint nap autójukat.

A 95-ös oktánszámú motorbenzinből 1,2 milliárd litert adtak el. A forgalomnövekedést a MÁSZ főtitkára egyrészt azzal magyarázza, hogy a forgalomba kerülő új autókat szinte kizárólag erre a benzintípusra tervezték. Másrészt azok a kevésbé kényelmes autósok, akiknek autója ólmozott üzemanyagot kívánna, ugyancsak inkább 95-öst tankolnak, és maguk keverik be az ólompótló adalékot.

A piacvezető cégek csaknem mindegyike a vártnál jobb eredményt jelzett előre. Az OMV Hungária Rt. például csaknem 10 százalékos forgalomnövekedést ért el - tudtuk meg Mádi-Szabó Andrástól, a társaság kommunikációs igazgatójától. Ezáltal majdnem 11 százalékra növelték piaci részesedésüket, amellyel a harmadik helyen állnak a piacvezető Mol Rt. és a hagyományosan ezüstérmes Shell Hungary Rt. mögött. Ebben az évben négy új töltőállomás létesítését tervezik, hasonlóan a ma 2,5-3 százalékos piaci részesedésű Jet-hálózathoz. Agócs Gábor ügyvezető igazgató kérdésünkre elmondta, ebben az évben 5-6 millió dollárt terveznek beruházásra fordítani.

A számadatok szerint jelentősen csökkent a forgalom a magyarországi utakon, a korábbi nagy forgalmú utak esetében 45 százalékkal, a kis forgalmú, "három számjegyű" utak esetében pedig 50 százaléknál is nagyobb mértékben. Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy az üzemanyag-forgalom a professzionális felhasználás felé tolódott. Az egyes üzemanyagfajták részesedését tekintve érdekes, hogy a 98-as oktánszámú benziné a tavalyi csökkenés ellenére is még mindig magasabb, mint az erre az üzemanyagra tervezett motorok részesedése a járműparkon belül. Itt közrejátszik, hogy ebbe gyárilag belekeverik az ólompótló adalékot.

A magyarországi üzemanyagpiac egyébként sok tekintetben jelentős eltérést mutat a nyugat-európaitól. Az egy főre jutó fogyasztás például jelentősen kisebb az osztráknál, s a benzinkúthálózat sűrűsége is lényegesen kisebb, mint az uniós országokban. A kutak száma 1994-97 között növekedett jelentősen, évente 60-80 új kút létesült, jellemzően a külföldi befektetők aktivitásának köszönhetően. Tavaly egyébként átlagosan 2,8 millió liter üzemanyagot értékesítettek a hazai benzinkutaknál, ami duplája az EU-átlagnak, viszont a kiskereskedelmi árrés jelentősen elmarad az ottanitól.