Adóvitában a lízingcégek

Az Alkotmánybíróság döntésére várnak a lízingcégek, hogy a rájuk nem vonatkozó turisztikai hozzájárulást ne kelljen visszamenőleg megfizetniük. A Magyar Lízingszövetség most kiegészítő indítványt nyújtott át az Ab részére, amelyben a turisztikai hozzájárulásra vonatkozó szabályok közül egyes rendelkezések visszamenőleges hatályú megsemmisítését kéri - mondta lapunknak Nyerges László főtitkár.

A szövetség először 2000 októberében fordult az Ab-hoz, amikor elsődlegesen a jogállamiság sérelmét tette szóvá, hiszen a jogszabály nem egyértelmű és világos. A másodlagos indítvány a diszkrimináció tilalmának és az arányos közteherviselés elve sérelmének megállapítására irányult. Ez ugyanis egy céladó, amelynek kiterjesztése a lízingcégekre hátrányos megkülönböztetést jelent, hiszen a turizmusból nem származott bevéte-

lük. A kiegészítő indítvány a 2001. évi szabályozásra is kiterjeszti az eredeti beadványt.

A turisztikai hozzájárulást egyébként még az 1996. évi költségvetési törvény vezette be. A lízingcégek fizetési kötelezettsége kezdetben nem merült fel sem a cégek, sem az APEH részéről, sem pedig a nemzetközi vállalatok auditja során. Turizmusból ugyanis nem származott bevétele a lízingtársaságoknak.

Később, 1999-ben az APEH olyan iránymutatást tett közzé, hogy - mivel a törvény nem tesz különbséget hosszú és rövid távú gépkocsibérlés között - az autók operatív lízingje, azaz a tartós bérleti szolgáltatás után is fizetni kell.

A jogszabályalkotó belátta, a törvényt úgy kell módosítani, hogy az ne vonatkozzon a gépkocsilízingre. Január 1-jétől tehát változott a jogszabály, az azonban nem visszamenőleges hatályú, így az adóhatóság most visszamenőleg követeli a lízingcégeken ezt a céladót. Bár a pénzügyminiszter levélben kérte, hogy az Ab döntéséig az APEH függessze fel a turisztikai hozzájárulással kapcsolatos befizetések célvizsgálatát, információink szerint ez nem történt meg.

Lovas Judit