Ellenfél nélkül az MFB
A Mol kizárólagos tárgyalása a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) még nem jelenti azt, hogy a gázüzletág 49 százalékára ajánlatot tett külföldi szakmai befektetők esélyei elszálltak - derült ki Hernádi Zsolt tegnapi szavaiból. A Mol elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy az MFB a gázüzlet többségi részére beadott pályázatát ítélte olyannak az olajcég, ami alapján kizárólagos tárgyalásokat ajánlott a fejlesztési banknak. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a többségi részesedés pontosan hány százalékot takar, az viszont kiderült, hogy a Mol igazgatósága a teljes gázüzlet eladását támogatja, így a legkomolyabb vevőjelöltnek az számít, aki többségi részt venne meg. Mivel a többség eladásának jóváhagyásához az ÁPV Rt.-nél levő aranyrészvény szavazatára is szükség van, egyértelmű, hogy csak az állami cég rúghatott labdába.
A Mol vezetése - a részvényesi érték lehető legnagyobb mértékű növelése mellett - csak olyan ajánlat jóváhagyását javasolja a cég közgyűlésének elfogadásra, melyet az aranyrészvény tulajdonosa is megszavaz. E szerint a gázüzlet sorsa attól függ, hogy az MFB hány százalék megvételére tesz olyan ajánlatot, ami a Mol számára elfogadható. Mivel a Mol eladná a teljes gázüzletet és a többség megvételére csak állami cégnek van esélye, annak ellenére valószínűsíthető az MFB és az olajcég megegyezése, hogy a Molt immár nem sürgeti az idő: a visszaeső gázbeszerzési árak miatt az üzletág újra nyereséges lehet az idén. A külföldi szakmai befektetők - jelenleg úgy fest - annyit kaphatnak, amennyit az MFB meghagy nekik: amennyiben az MFB megelégszik a z 51 százalékkal, a 49-ért továbbra is versenghetnek. Ha viszont az MFB-nek több vagy akár az egész gázüzlet kell, a szakmai befektetőknek nincs esélyük. A gázüzlet eladása nem valószínű, hogy a választásokig tető alá hozható - Hernádi Zsolt mellett Borókai Gábor kormányszóvivő is így nyilatkozott tegnap.
A Mol tegnap aláírta az oroszországi Hanti és Manysiföld autonóm körzetben fekvő Zapadno-Malobalik olajmező közös fejlesztésére a Jukosszal létrehozott vegyes vállalat alapításáról szóló szerződést is. A korábbi, termelésmegosztási szerződéssel kapcsolatos tervek az orosz bürokrácia labirintusában elvesztek, a két fél ezért - és az időközben könnyebbé váló adózási szabályok hatására - döntött a vegyes vállalati forma mellett. Mosonyi György, a Mol vezérigazgatója elmondta, hogy a cég a gázüzletből történő kiszállás mellett teljes erejével az olajszegmensre tud összpontosítani, itt pedig az egyik fő cél a kutatás-termelés (upstream) és feldolgozás (downstream) közti megfelelő egyensúly kialakítása. Alacsony olajárak esetén ugyanis a feldolgozást túlsúlyozó, magas olajár esetén pedig a főként termelőcégek nyeresége nagyobb. A Molnál eddig az upstream súlya volt a kisebb, s ezen változtat a szibériai projekt: ezzel lényegében fedezeti ügyletet köt a Mol, azaz magas és alacsony olajárak esetén is stabilan nyereséges gazdálkodásra tud berendezkedni.
A Mol indoka a vegyes vállalat létrehozására egyértelmű, a Jukoszé viszont meglepő. Az orosz cég egyedül is kiaknázhatta volna a területet, a Mol bevételét mindössze az egyik fő vevőjével meglevő jó kapcsolatok ápolásával indokolta Jurij Beilin, az orosz cég kutatás-termelési divíziójának elnöke.
A Mol 100 millió dollárral járult hozzá a vegyes cég megalakításához, valamint ez év végéig további 15-20 millió dollárt fektet bele. Ezt követően azonban a további fejlesztéseket már a közös cég saját cash-flow-jából finanszírozzák. A Mol az idén 200 ezer, jövőre 700 ezer, a 2005-re elérendő csúcs idején pedig egymillió tonna olajhoz juthat a mezőből. A projekttel a Mol megduplázza kitermelését. A két cég együttesen 300-350 millió dollárt fektet a húszmillió tonna bizonyított készlettel rendelkező olajmező termelési kapacitásának kiépítésébe. A Mol természetesen konszolidálja új, 50 százalékos leányvállalatát, mely a társaság várakozásai szerint a jövő év közepétől pozitív cash-flow-t termel majd.
Ács Gábor
