Elszámolhatatlan veszteség
A Pénzügyminisztérium és az APEH egybehangzó tájékoztatása szerint a személyi jövedelemadó (szja-) törvény idei módosítása nem teszi lehetővé, hogy az árfolyamnyereségből származó jövedelmet a negyedévenkénti nettósításkor a külföldi értékpapírügyleteken elszenvedett árfolyamveszteséggel csökkentsék.
Kurucz-Várady Károly, a Pénzügyminisztérium jövedelemadók főosztályának vezetője szerint a kérdés nyitja a tőkepiaci törvénynek az a szakasza, amely a tőzsdei tevékenységről szól. Ennek rendelkezése szerint az elismert tőzsdékre a gazdasági társaságokról szóló törvényi rendelkezések vonatkoznak. Ennek hatálya alá jelenleg természetesen csak a Budapesti Érték-, illetve a Budapesti Árutőzsde esik.
A jogszabály ugyanakkor elfogadott tőzsdének tekintené valamely külföldi börze hazai fióktelepét is, ám arra eddig nem volt példa, hogy a New York-i vagy a frankfurti bárhol is fióktelepet létesített volna.
Hasonló tájékoztatást adott az APEH Észak-budapesti Igazgatóságának jogi főosztálya az Eastbrokers megkeresésére, ám ott lapunknak azt mondták, a végleges állásfoglalásról jelenleg egyeztet a PM és az adóhivatal.
Abban mind a PM, mind az APEH egyetért, hogy az összes árfolyamnyereségben valamennyi értékpapíron realizált profit elszámolható, vagyis - mint az szja-törvény fogalmaz - a magánszemély által bármilyen formában átruházott papír után fizetni kell. A kedvezmény így mindöszsze az, hogy a negyedévenkénti nettósításkor a magyar tőzsdére bevezetett részvények átruházásának veszteségével csökkenthető a nyereségadó alapja.
A fentiek alapján külön kérdésnek tűnik a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) február 1-jén debütált, a Nasdaq-100 indexet leképező QQQ-részvény. A papírokra a tőzsde szabadpiacán lehet üzletet kötni, ám mint Szendrei Csaba, a BÉT kibocsátói főosztályvezetője elmondta, ebben az esetben nem történt bevezetés. Mindez azt jelenti, hogy valamely más piacra már bevezetett papírok forgalmazásához a BÉT csak a kereskedési rendszerét biztosítja.
A főosztályvezető közlése szerint a szabadpiacra "bevezetett papír" elnevezés helyett a "kereskedett papír" megnevezéshez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ragaszkodott. Ezzel viszont a jelek szerint kihúzta a talajt azok lába alól, akik arra számítottak, hogy legalább a QQQ-veszteségen elszenvedett veszteségükkel csökkenthetik árfolyamnyereségüket. A szja-törvény értelmében ugyanis árfolyamveszteséget csak a tőzsdére bevezetett részvények eladása esetén van mód elszámolni.
Nagy László Nándor


