BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Üzletpolitikai nézeteltérés

Információink szerint a Pick Szeged Rt. tőzsdei kivezetését az ÁPV Rt. azért akadályozta meg, mert azzal mint üzletpolitikai kérdéssel nem értett egyet. A privatizációs szervezet speciális jogosítványa a későbbiekben is nehezítheti a főtulajdonos Arago Rt. dolgát. A holdingcég közben - mintegy tudomásul véve a tisztességtelen árfolyam-befolyásolásról szóló határozatot - elállt az Eravis-felvásárlás kapcsán a felügyelet ellen indított pertől.

Információink szerint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. azért akadályozta meg a Pick 2002. február 4-i közgyűlésének megtartását, mert a tőzsdei kivezetést üzletpolitikai döntésnek tartja.

Az ÁPV Kommunikációs Igazgatósága úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a privatizációs szervezet szavazatával megválasztott igazgatósági tag nem adta hozzájárulását a döntés napirendre tűzéséhez, és kérte a közgyűlés berekesztését. (Az ÁPV-nek egy speciális szavazatelsőbbségi papírja ? "aranyrészvény" ? van a Pickben.) A szegedi cég alapszabálya szerint ennek az igazgatósági tagnak a hozzájárulása szükséges az üzletpolitikai kérdésekben történő döntéshez. Ez azért kerülhetett be az alapszabályba, mert a privatizációs törvény lehetővé teszi az aranyrészvényhez fűződő jogok ilyen bővítését.

Sajátos módon a Pickre tett nyilvános vételi ajánlathoz fűzött működési tervben maga az Arago nyilvánította üzletpolitikai döntéssé a kivezetést. Így kérdésessé vált a Pick későbbi távozása is a tőzsdéről, hiszen ahhoz az ÁPV hozzájárulása a továbbiakban elengedhetetlen.

Önmagában pedig a konkrét ügynél jóval messzebb mutató kérdés az, ha az ÁPV - gyakorolva jogait - aktivizálja magát a Pickkel kapcsolatos üzletpolitikai kérdésekben. Ezzel jelentékeny mértékben hatással lehet a fő tulajdonos Arago szándékainak megvalósítására.

A Pick egyébként 2002. március 11-re újabb rendkívüli ülést hívott össze. Itt már nem is téma a kivezetés, viszont módosítják az alapszabály regisztrációra vonatkozó részét. A még egy éve sem beiktatott szabály szerint csak azok a részvényesek gyakorolhatják szavazati jogaikat, akik a közgyűlést megelőzően legalább hatvan nappal bejegyeztették magukat a részvénykönyvbe. Ez ellentétes a BÉT szabályzatának 5-10 napos előírásával, ezért a tőzsde a maximális, azaz egymillió forintos bírsággal sújtotta a kibocsátót.

Fortolóczki István

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.