Üzletpolitikai nézeteltérés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságInformációink szerint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. azért akadályozta meg a Pick 2002. február 4-i közgyűlésének megtartását, mert a tőzsdei kivezetést üzletpolitikai döntésnek tartja.
Az ÁPV Kommunikációs Igazgatósága úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a privatizációs szervezet szavazatával megválasztott igazgatósági tag nem adta hozzájárulását a döntés napirendre tűzéséhez, és kérte a közgyűlés berekesztését. (Az ÁPV-nek egy speciális szavazatelsőbbségi papírja ? "aranyrészvény" ? van a Pickben.) A szegedi cég alapszabálya szerint ennek az igazgatósági tagnak a hozzájárulása szükséges az üzletpolitikai kérdésekben történő döntéshez. Ez azért kerülhetett be az alapszabályba, mert a privatizációs törvény lehetővé teszi az aranyrészvényhez fűződő jogok ilyen bővítését.
Sajátos módon a Pickre tett nyilvános vételi ajánlathoz fűzött működési tervben maga az Arago nyilvánította üzletpolitikai döntéssé a kivezetést. Így kérdésessé vált a Pick későbbi távozása is a tőzsdéről, hiszen ahhoz az ÁPV hozzájárulása a továbbiakban elengedhetetlen.
Önmagában pedig a konkrét ügynél jóval messzebb mutató kérdés az, ha az ÁPV - gyakorolva jogait - aktivizálja magát a Pickkel kapcsolatos üzletpolitikai kérdésekben. Ezzel jelentékeny mértékben hatással lehet a fő tulajdonos Arago szándékainak megvalósítására.
A Pick egyébként 2002. március 11-re újabb rendkívüli ülést hívott össze. Itt már nem is téma a kivezetés, viszont módosítják az alapszabály regisztrációra vonatkozó részét. A még egy éve sem beiktatott szabály szerint csak azok a részvényesek gyakorolhatják szavazati jogaikat, akik a közgyűlést megelőzően legalább hatvan nappal bejegyeztették magukat a részvénykönyvbe. Ez ellentétes a BÉT szabályzatának 5-10 napos előírásával, ezért a tőzsde a maximális, azaz egymillió forintos bírsággal sújtotta a kibocsátót.
Fortolóczki István
