Ismét kísért a kamatemelés réme
Két év után újra a kamatemelési félelmek kerültek a befektetői gondolkodás középpontjába Amerikában az elmúlt héten, miután a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) semleges álláspontra helyezkedett a kilátásokkal kapcsolatban. Az irányadó kamatot tavaly év végén mérsékelték 40 éves mélypontra, 1,75 százalékra. A januári Fed-ülésen még mindig a recessziós veszélyt látta a Fed nagyobbnak, a múlt hét óta azonban hasonló veszélyként értékelik a gazdaság visszaesését és az inflációt.
A Fed semleges kilátásait a piacok rögtön az új ciklus eljötteként értékelték, azaz igen sokan kezdtek kamatemelésre spekulálni. A gazdasági adatok ugyanis azt mutatják, hogy a recesszió igen rövid és enyhe volt, sokan alig recesszióként vagy recessziócskaként emlegetik. Aprócska gond, hogy a vártnál erősebb GDP- és ipari termelési adatok egyelőre főként a korábban lecsökkent készletek újrafeltöltésének köszönhetők, s korántsem egyértelmű, hogy beindul-e a fogyasztás, s valóban visszaáll-e a növekedés útjára az amerikai gazdaság. Ettől függetlenül a határidős kamatkontraktusok már a következő, májusi Fed-ülésre 75 százalékos eséllyel beáraztak egy 25 bázispontos kamatcsökkentést. Sőt, a következő, júniusi üléstől újabb 25 bázispontos emelést várnak, az év végéig pedig további egy százalékpontos szigorítást. Decemberre a határidős kötvénypiac szerint 3,25 százalékra emelkedhet az alapkamat, a jövő év végére pedig elérheti a 4 százalékot.
Érdekes, hogy a legnevesebb befektetési bankok elemzői közül sokan másképp látják a helyzetet. Az UBS Warburg szakértője szerint például az utolsó negyedévig nem várható emelés, a Goldman Sachsnál pedig egészen 2003 elejéig változatlan marad a kamatszint.
Amennyiben valaki hisz ezeknek a szakértőknek, az kötvénybefektetéssel igen magas hozamot érhet el a következő hónapokban. A legbiztonságosabb értékpapírok árfolyama ugyanis az elmúlt hetekben a kamatemelési várakozások miatt nagyot zuhant, s ha mégsem válnak valóra a piacnak a kamatemelésről alkotott elképzelései, a kötvényárfolyamok gyors erősödésére van kilátás.
Kevésbé egyértelmű a helyzet a részvénypiacon. A befektetők ugyan az emelkedő kamatszinttel kapcsolatos zsigeri gyűlölettől vezérelve azonnali eladásokkal reagáltak a Fed-döntésre és a kötvénypiaci eseményekre, az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban nincs egyértelmű öszszefüggés a kamatszint és a részvénypiaci trendek között. Az 1999. év például a kamatemelésektől való folyamatos félelem jegyében telt, az árfolyamok mégis szépen emelkedtek. A tavalyi év pedig azért is emlékezetes, mert drasztikus mértékben csökkentette a Fed a kamatokat, mégis negatív trend uralkodott a piacokon.
Manapság sokan nézegetik a történelmi adatokat, melyeket sokféleképpen lehet értelmezni. Kimutatták például, hogy az elmúlt húsz évben a kamatemelési ciklusok első lépését megelőző három, hat és tizenkét hónapban is jelentősen emelkedett az S&P 500-as indexe. A legjobban szereplő szektorok: a technológia, az alapanyagok és az energia. Alapvetően változik viszont a kép, ha az első kamatemelés hatását nézzük: itt már az látható, hogy az első három hónapban átlagosan 13 százalékot esett az S&P, de még egy év elteltével is 3 százalékkal állt alacsonyabban, mint a kamatemelési sorozat kezdetén. Egy másik statisztika szerint egy-két kismértékű kamatemelés nyomán még emelkedtek az árak, ha azonban elhúzódott a szigorítássorozat, jelentős bessz alakult ki.
Emiatt ma az optimisták abban bíznak, hogy néhány szerény mértékű kamatemelés elegendő lesz a következő egy évben: mivel inflációs veszély továbbra sem látszik, ezzel is csak a ma irreálisan alacsonyan álló kamatszint kerülne vissza a normálisabbnak tekinthető 2-3 százalék körüli szintre. Sokan megemlítik azt is, hogy a historikus adatok olyan időszakot is felölelnek, amikor még egyáltalán nem működött a maihoz hasonló előrejelző képességgel a határidős kötvénypiac, a befektetőknek igen gyakran okozott meglepetést egy-egy Fed-döntés. Mára a piac a döntés előtt általában már több hónappal képes előre beárazni a kamatváltozásokat. (ÁG)
