Kutatóközpontot hoz a GE
Magyarországon hozza létre hatmilliárd forintból a világ legtőkeerősebb vállalatának számító amerikai General Electric (GE) társaság az orvosi műszer üzletág új ipari, kutató- és fejlesztőközpontját. A GE már a sokadik a kutatásaikat az országba telepítő multik sorában, s mint Pálinkás Józseftől megtudtuk, további amerikai cégek hasonló megtelepedése is várható. Az amerikai óriás döntését az évek során vonzóvá vált hazai kutatási környezet, támogatási és adózási rendszer kialakulása előzte meg: 1998-2002 között a hazai GDP kutatásra és fejlesztésre fordított aránya 1,5 százalékra nő, ennek felét a költségvetés, felét a gazdasági szereplők adják.
A fejlett országokkal való öszszehasonlításban azonban csak akkor kerülhetünk fel a lista alsó harmadába, ha 2006-ra ez az arány a GDP 2 százaléka lesz, ráadásul ekkorra a területen felhasznált állami pénzeknek is csak 40 százalékot kell képviselnie az összes k+f kiadásból - mutatott rá Pálinkás József. Ehhez mintegy 80 százalékkal növelni kell a területre szánt pénz összegét is.
A tempó kétségtelenül kissé erőltetett - ismerte el a miniszter -, de tartani kell, hiszen az Európai Unió országaiban már a GDP 3 százalékának kutatási felhasználását tűzték ki célul, az állami és a versenyszféra hozzájárulási arányát pedig 30-70 százalékra. A 3 százalékot Magyarországon legfeljebb 2010-re lehet elérni, a minőségi lépést azonban a 2 százalék jelenti majd. Ez ugyanis azt mutatja, hogy a fejlesztések hasznosulása már meghatározó.
A hazai vállalatok kutatási-fejlesztési és innovációs hajlandóságát hivatott növelni (a pályázati rendszereken túl) az a múlt év elejétől életbe lépett változás is, mely szerint a cégek k+f ráfordításaik kétszeresét számolhatják el költségként (a korábbi plusz 20 százalék után), ezáltal pedig érezhetően csökken az adójuk. A kedvezmény igénybevételéről azonban a minisztériumban még nincsenek összesített adatok.
A miniszter szerint attól nem kell tartani, hogy a kutatóbázisukat már idehozott multik gazdasági megfontolásból olcsóbb országba települnek tovább. A kutatás ugyanis önmagában olyan kockázatos, hogy ahhoz képest a kutatói bérek elenyészőek, ám a sikeres kutatás esetén egyébként is többszörösen megtérülnek. A hazai kutatások szempontjából inkább a jól képzett szakemberek elvándorlása a gond, főként a nagy profitot ígérő sikerágazatokban: a bio- és az információtechnológiában. Anynyian persze ma már nem választanak külföldi munkahelyet, hogy emiatt veszélybe kerülnének a hazai kutatások, de tény, hogy az ország e téren borotvaélen táncol - közölte Pálinkás József. Az elvándorlás okozta fenyegetettséggel egészen addig együtt kell élni, amíg a hazai kutatók fizetése összehasonlítható nem lesz az európaival. A miniszter ennek ellenére nem tartaná helyesnek, ha valamely szakterület bérezése az országon belül elsőbbséget élvezne másokkal szemben - vagyis az oktatóknak, kutatóknak szerinte majd akkor legyen európai bérük, amikor az ápolónőknek, orvosoknak, más szakmákban dolgozóknak is.
Mára kialakult Magyarországon a kutatás, a fejlesztés és az innováció egységes támogatása. A közvetlen üzleti sikert nem ígérő alapkutatásokat versenypályázati rendszer segíti az Országos Tudományos Kutatási Alap (OKTA) keretében. E terület 2001-ben az előző évinél 60 százalékkal több pénzt, ötmilliárd forintot kapott, az idei keret hétmilliárd. A miniszter - megjegyezve, hogy a kutatók ezt nyilván másképp látják - úgy véli, hogy a pályázati anyagok ismeretében ez az összeg már elég a hazai alapkutatási igények kielégítésére. Az OTKA keretében egy-egy pályázó 3-10 millió forinthoz juthat. Az akadémiai kutatóműhelyekben egyébként tavaly 40 százalékos béremelés történt, a felsőoktatásban ennél kevesebb, mert ott 1997 óta folyamatos volt a fizetések növelése.
Az alkalmazott kutatásokhoz a központi műszaki fejlesztési alapból lehet durván 10-100 millió forinthoz jutni pályázatonként. A területet 2000-ben hatmilliárd forinttal támogatta a költségvetés, 2001-ben 8,7 millárddal, az idén 11 milliárddal. Ezzel a dotációval a kormány azt a szempontot tartja szem előtt, hogy egyre versenyképesebben működjenek a nemzeti össztermék jelentős részét előállító vállalatok.
B. Horváth Lilla
