Háborús hatások az olajpiacon

Az olajárak újabb hathavi csúcsot értek el a hét elején, miután két nagy exportőr is felvetette az olajfegyver ötletét. Szerintük az iszlám országoknak olajszállítási embargóval kellene kikényszerítenie Izrael kivonulását a palesztin területekről. A többi arab termelő egyelőre nem foglalt állást a kérdésben. Az Európában iránymutató északi-tengeri brent nyersolaj barrelenkénti ára, májusi szállításra, 27 dollár közelébe nőtt tegnap délelőtt Londonban. Ez 35 százalékos drágulás az év eleji szinthez képest.

A magyar költségvetésben mindkét évre 25-25 dolláros kőolajárral számoltak. Ha magasabb lesz az átlagár, az a bevételi oldalt emeli, az üzemanyagárakból befolyó adók miatt.

Szakértők szerint egydollárnyi olajár-emelkedés nagyjából 1,2 százalékponttal emeli a magyar fogyasztói árindexet, ami a tb-alrendszerben 15-20 milliárd forintos többletkiadást, a központi költségvetésben viszont 40 milliárdos többletbevételt okoz.

Az olajárak világpiaci emelkedése az inflációra is komoly hatást gyakorol. A fogyasztói kosárban elfoglalt 5,2 százalékos súlya miatt a benzin és dízelolaj közvetlenül is nagy befolyást gyakorol a fogyasztói árindexre, a közvetett hatással együtt azonban a súly közel duplája ennek. Márciusban becslések szerint 0,2 százalékos árszínvonal-emelkedést okoztak a Mol áremelései, és áprilisra áthúzódó hatása is lesz az eddigi drágításoknak. A világpiaci árak emelkedése miatt a piac már a korábbinál magasabb decemberi inflációt vár, jelenleg 5,1-5,6 százalék között szóródnak az előrejelzések.

Ha az olaj ára a jelenlegi duplájára emelkedne, az is legfeljebb 30 százalékos áremelkedést eredményezne a magyar piacon, vagyis 235-240 forintos szintre nyomná fel a 95-ös motorbenzin árát. Ellátásbiztonsági szempontból sincs ok aggodalomra, hiszen Százhalombattán jellemzően Oroszországból, illetve a hazai mezőkről származó olajat dolgoznak fel, a most háborús konfliktussal fenyegetett Közel-Keletről nem vásárolunk - válaszolták lapunknak olajpiaci szakértők.

Munkatársainktól