Az első fordulós választási eredményekre adott kedvező részvénytőzsdei reakciók a kockázatosabb alapok rövid távú teljesítményeire is jótékonyan hatottak. Arra azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy a nagyobb tőkemérettel rendelkező konstrukciók - például az OTP Quality és a Budapest Növekedési Részvény - vagyonának már komolyabb részét fektetik be regionálisan, azaz a magyar mellett a lengyel és a cseh tőzsdén is. Ezért az ilyen alapok hozamának tartós emelkedésére csak a régió vezető társaságainak egységes árfolyam-növekedése esetén számíthatunk, ami semmiképpen sem rövid távú folyamat.

Az éven túli futamidejű államkötvények hozamát reprezentáló MAX index negyedéves emelkedése jóval elmarad az éven belüli papírok benchmarkjaként használatos RMAX produkciójától. Ennek oka az, hogy az magyar államkötvényeknél tovább tartott a 3, 5 és 10 éves futamidejű papírok hozamának emelkedése. A folyamat egyáltalán nem drámai mértékű, és nagyobbrészt a hazai befektetők eladásai mozgatják a piacot. Úgy tűnik, hogy a külföldi invesztorok ezen a területen - szemben az értéktőzsdével - továbbra is kivárnak a választási ígéretek után letisztuló költségvetési politika kialakulásáig.

Az ilyen időszakokban a lista első felébe kerülnek az egyenletesebb növekedést felmutató olyan kisebb kockázatú kötvényalapok, mint az OTP Optima, a Budapest (I.) Állampapír, a K&H Aranykosár és a Concorde Fedezeti.

Megjegyzendő azonban, hogy a lakossági megtakarítók a választásokat megelőző időszakban inkább a pénzpiaci alapokat preferálták, melyek egy jegyre jutó nettó eszközértéke továbbra is stabil mértékben gyarapszik. Természetesen a kockázatkerülő befektetőknek továbbra is ajánlhatóak ezek az instrumentumok, de a hosszabb távú megtakarításoknál ilyen állampapír-piaci folyamatok mellett egyre inkább a kötvényalapok is jó vásárlási célpontnak tekinthetők.

Munkatársunktól