Nincs zavar az olajpiacon
A tegnapi hírek némileg lehűtötték a drámai olajszűkével kapcsolatos aggodalmakat, amelyeket Irak szállítási embargója, illetve annak lehetséges kiszélesedése gerjesztett. Londonban tegnap délelőtt ismét barrelenként 27 dollár alá esett az Európában mértékadó brent nyersolaj határidős jegyzési ára.
Egyrészt Izrael megkezdte csapatai kivonását bizonyos palesztin településekről, aminek nyomán esetleg a bagdadi vezetés is jobb belátásra térhet. Másrészt az elemzők szerint a napi közel kétmillió barreles iraki exportolaj átmeneti kiesése nem rendíti meg a globális kínálatot. Annál kevésbé, mert az onnan származó kivitel ebben a hónapban amúgy is szűkült volna a rendelésállomány csökkenése miatt. (Irak évek óta csak speciális feltételek mellett, az ENSZ ellenőrizte "olajat élelmiszerért" program keretében exportálhat.)
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) főnöke szerint sincs ok a pánikra, szükség esetén a 25 OECD-ország (köztük van hazánk is) tartalékait is mozgósíthatják. A független olajtermelő országok kínálata is erősödhet.
Viktor Hrisztyenko orosz miniszterelnök-helyettes ugyan megerősítette, hogy továbbra is csak május közepén tervezik a jelenlegi - a tavaly októberi csúcshoz képest napi 150 ezer barrellel csökkentett - olajkiviteli program felülvizsgálatát, ám a magas árszint tartóssá válása esetén nem zárta ki az esetleges korábbi bővítés lehetőségét sem. (Oroszország, az OPEC kérésére, a második negyedévre is meghosszabbította az exportkorlátozást.)
A tényleges orosz nyersolajkivitel jelenleg is növekvő, és a moszkvai nyilatkozattól függetlenül tovább bővülhet, hiszen a helyi termelők magáncégek, amelyek kiszállításait csak az állami tulajdonú csőrendszerben lehet szabályozni.
Az is csillapította a tőzsdei izgalmakat, hogy Iránban újólag kijelentették, az embargónak csak akkor van értelme, ha abban más iszlám országok is részt vesznek. Ezt a nézetet - a szállítási tilalom gondolatát ugyancsak támogató - líbiai vezetés is osztja, márpedig ennek jelenleg nincs realitása.
Az OPEC és egyben a világ legnagyobb olajexportőre, Szaúd-Arábia a tegnapi sajtónyilatkozatok szerint változatlanul arra törekszik, hogy ne legyen fennakadás a globális ellátásban. A naponta közel 7,5 millió barrel nyersolajat termelő sivatagi királyság mintegy 3 millió barrel tartalékkal rendelkezik, amelyet 90 napon belül piacra tud vinni - jelentette a Bloomberg.
Irak ezért már azzal is megelégedne, ha az OPEC többi tíz tagja nem növelné a kínálatát. Ám Ali Rodriguez, a szervezet főtitkára erre sem tett kötelező ígéretet, jóllehet egyelőre maga sem látja sürgős szükségét a termelés bővítésének. Nem tervezik újabb rendkívüli OPEC-értekezlet öszszehívását sem.
Az iraki nyersolaj legfőbb vásárlója az USA, amely bevitelének mintegy 9 százalékát fedezi ebből a forrásból. Az elmúlt évben átlagosan napi 800 ezer barrel nyersolajat importált Irakból. De egyelőre az USA-ban sincs pánik, hiszen a washingtoni energiaminisztérium becslése szerint az idei OPEC-kínálat mintegy napi 1,8 millió barreles csökkenését részben ellensúlyozhatja a független termelők kínálatának várhatóan napi 1,1 millió barreles bővülése. A globális kereslet növekedése sem lesz valószínűleg napi 600 ezer barrelnél nagyobb. (Az IEA szerint ez utóbbi még a félmillió barrelt sem éri el.) Az amerikai nyersolaj- és olajtermékkészletek is a múlt évi szint fölött mozognak jelenleg, ám az OPEC-kínálat folytatódó visszafogása nyomán erősen csökkenhetnek a nyári csúcsfogyasztási időszakban. A kartell termelési kvótáit ugyanis januártól tízéves mélypontra csökkentették, egyelőre június végéig. Ráadásul a független exportőrök egy része (köztük Oroszország, Norvégia és Mexikó) is összesen közel napi félmillió barreles exportkorlátozást vállalt. Az amerikai benzinárak így gallononként 8 centnyire (1,46 dollárra) megközelíthetik a tavalyi rekordszintet (1 USA-gallon = 3,78 liter).
Gárdonyi Imre
