Újra drágul az olaj
Irak hétfő délelőtt azonnali hatállyal harminc napra leállította nyersolajkivitelét, mind a törökországi Ceyhanba tartó olajvezetéken, mind a perzsa-öbölbeli Basrah kikötőin keresztül. Szaddám Huszein elnök szerint a szállítási embargóval akarják kikényszeríteni, hogy az izraeli hadsereg vonuljon ki a palesztin ellenőrzésű területekről, különben az exportstop tovább folytatódhat.
Irak nem vesz részt az OPEC kvótaszabályzó megállapodásában, így nem is korlátozta termelését. A jelentős kőolajtartalékokkal bíró közel-keleti arab ország - ENSZ felügyelte - kivitele az utóbbi hónapokban napi kétmillió barrel körül ingadozott, mintegy 3-4 százalékát adva az összkínálatnak. Ennek hiánya is érezhető lesz, ám ezt még idővel pótolhatja a szomszédos Szaúd-Arábia és Kuvait. De mi lesz, ha netán Líbia és Irán vezetése is követi a bagdadi példát? (Mind- három ország rajta van Washington feketelistáján, amelyen a terroristákat támogató államok szerepelnek.)
Különösen Irán reakciója lehet érdekes, hiszen az OPEC második legnagyobb olajtermelője, és a múlt héten maga is felvetette az ötletet, hogy a kőolajkartell együttes embargóval gyakoroljon nyomást az USA-ra és rajta keresztül Izraelre. Ennek csak az a szépséghibája, hogy az OPEC politikailag nem egységes, hiszen vannak Nyugat-barát - például Szaúd-Arábia, Kuvait -, illetve nem vagy csak részben iszlám tagjai (Venezuela, Nigéria) is. Ezért kicsi a valószínűsége, hogy megismétlődjön az 1973. évi olajválság, amikor az arab olajtermelők egységesen beszüntették az USA-ba irányuló szállításaikat, egy év alatt mintegy megnégyszerezve a világpiaci árszintet.
Ám a sorozatos kvótacsökkentések nyomán jelentős tartalékkapacitásokkal bíró OPEC egyelőre a termelés növelésére sem mutat sok hajlandóságot, mondván, még mindig sok olaj van a világpiacon, és a mostani drágulás oka csak a háborús felár. Egyelőre az OPEC két fő független szövetségese, Oroszország és Norvégia sem látja sürgős szükségét a második negyedévre beígért kivitelkorlátozás felülvizsgálatának.
Így a múlt hét végén már lendületet vesztett nyersolajárak új erőre kaptak. Tegnap délutánig a májusi szállítású brent nyersolaj barrelje 27,43 dollárra drágult Londonban, több mint egy dollárral magasodva az előző heti zárószint fölé.
VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS
