Kétéves csúcs közelében a BUX

Napközben 35 pontnyira megközelítette a 9000-es határt a BUX index, de a 8927 pontos záróérték is azt jelenti, hogy közel kétéves csúcsra kapaszkodott fel a hazai tőzsdeindex: utoljára 2000. június 15-én állt magasabban, mint tegnap. A 8900 pontos értéket néhány percre már elérte az idén a BUX, a választások második fordulóját követő napon. Akkor azonban a vártnál kevésbé stabil kormányt ígérő eredmény gyors pozíciózárásra késztette az előző héten ? a végleges eredménytől várt ugrás reményében ? vevőként fellépő nyitó befektetőket, ami néhány napos esést okozott. Tegnap viszont az OTP újabb történelmi csúcsa, a Richter folytatódó emelkedése és a Matáv magához térése elegendő volt az index újabb rekordjához.

A nyugati tőzsdék a jegybankok likviditásbővítő kamatcsökkentései nyomán túlértékeltté váltak, a kelet-európai konvergencia viszont továbbra is jó árfolyam-növekedési kilátásokat biztosít - mondta Martin Hrdina, az Erste Sparinvest alapkezelője. Emiatt a globális befektetők jelentős mennyiségű friss tőkét hoztak a térségbe, amit azonban viszonylag kevés részvénybe lehet csak befektetni.

A képet persze árnyalja, hogy a magyar jegybank tegnap bizonyos kedvezőtlen folyamatok folytatódása esetén még kamatemelést is kilátásba helyezett.az MNB jelentéséről a 3. oldalonA szakértő szavait jól illusztrálja, hogy a feltörekvő európai befektetési alapokba a legfrissebb számok szerint nettó 287 millió dollár áramlott be április közepéig. A kedvező tendencia tavaly novemberben indult és egészen napjainkig kitartóan folytatódott. Ez egyértelműen megmagyararázza, hogy miként tudták a kelet-európai tőzsdék az idén jelentős mértékben túlteljesíteni a fejlett piacokat, és miért nem estek vissza például a hazai árfolyamok a január közepén vagy éppen az elmúlt két hétben tapasztalt jelentős külpiaci árcsökkenésekkel párhuzamosan.

A magyar részvényeket elsősorban a jó kormányzati és jegybanki politika, valamint a jól menedzselt cégek miatt vásárolják - mondta Günter Faschang, a Vontobel alapkezelője. Hasonló a helyzet Csehországban is, a lengyel tőzsdét viszont a kedvezőtlen állapotú makrogazdaság árnyékolja be. Az orosz részvényeket eközben a magas olajárak, a növekvő politikai stabilitás és a javuló vállalatvezetés teszi vonzóvá.

Hrdina szerint a jelenlegi világgazdasági környezetben arra lehet számítani, hogy további tőke érkezik majd a kelet-európai részvénypiacokra. A papírok - elsősorban a bank- és a távközlési szektorban - már aligha nevezhetők jelentősen alulértékeltnek, azonban a tőkebeáramlás miatt likviditási alapon az árak további növekedésére lehet számítani - mondta. Szerinte az egyetlen jelentős kockázati tényezőnek a lengyel piac minősíthető, amelyet a gyenge fundamentumok miatt előbb-utóbb valamilyen sokk fog érni. Ennek negatív hullámai átmenetileg átterjedhetnek a magyar és a cseh tőzsdére is - tette hozzá. Günter Faschang viszont még mindig jelentős mértékben alulárazottnak tekinti a kelet-európai részvényeket. Ha valaki bízik abban, hogy az európai uniós csatlakozás jót tesz majd ezeknek az országoknak, akkor most kell részvényeket vennie, mert két év múlva már késő lesz - mondta.

Rövid távon egyre kockázatosabbnak véli ellenben a hazai részvények vásárlását Míró József, a Cashline Értékpapír Rt. vezető elemzője, aki szerint például az OTP árfolyama ma már olyan magas, hogy nagy nyereséget nemigen lehet vele rövid távon elérni. A bank kétségtelenül kitűnő teljesítményét a piac mára teljesen beárazta, s az elemző szerint nincs túl sok tartalék a Matáv és a Richter kurzusában sem. A hosszabb távon gondolkodóknak a Mol és az Egis mellett az elemző főképp az éledező második vonalból javasol vásárlást: a Globus és a Danubius kiforrott stratégiájának hamarosan beérik a gyümölcse, a Pannonplast irreálisan alulértékeltnek tekinthető, és a Démász árfolyamában is lát még jelentős növekedést a szakértő. Szintén az ígéretes kisebb cégek közé sorolta Míró József a NABI-t és a Rábát. Figyelmeztetett azonban, hogy az uniós csatlakozás közeledtének kétségtelen árfelhajtó erejével szemben a befektetőknek előbb-utóbb feltűnhet a makrohelyzet romlása. Könnyen borulhat a hazai költségvetés, a fizetések megugrásával és az olajár emelkedése révén nő az inflációs nyomás, ami hamarosan kamatemelést tehet szükségessé. Ráadásul a helyhatósági választásokig folytatódhat az osztogatás, ami időlegesen ronthatja az ország megítélését - hangsúlyozta Míró. (ÁG-OP)

Munkatársainktól