Sokat vesztettek a dollártulajdonosok

Egyre inkább joggal kérdezhetik a hazai befektetők: hova lehet befektetni úgy a pénzt, hogy azzal csekély kockázat mellett reálhozam elérésére is esély legyen? Az elmúlt hónapok adatait elemezve ugyanis az tűnik ki, hogy igencsak nagy szerencse szükségeltetett egy ilyen befektetési lehetőség megtalálásához.

Az év elején még minden jól indult: mind az állampapír-piaci vételek, mind a tőzsde emelkedése kedvező hozamokat kínált. Azonban a külföldi befektetők nagyjából egy időben, április végén hagytak fel vásárlásaikkal mindkét piacon, s ennek az lett a következménye, hogy a hazaiak számára megszűntek a jó lehetőségek. Az állampapírpiacon az MNB kamatemelései a rossz makroadatoktól függetlenül meghatározták az ármozgások irányát, így többéves, szinte folyamatos morzsolódás után immár két hónapja a hozamemelkedés cseppet sem kellemes élményét érezhetik az állampapír-tulajdonosok.

A hozamok emelkedése, vagyis az árfolyamok esése júniusban ugyan megállt, de az elmúlt hónap végéhez képest a MAX Composite index így is kis veszteséget mutat. A referenciahozamok kismértékben tovább emelkedtek, összességében mindez azt jelenti, hogy az átlag állampapír-tulajdonos pénzénél maradt. Ez az előző hónap csökkenése után kedvezőnek is nevezhető, azonban állampapírt nem azért vesz valaki, hogy pénze nominálértékét megőrizze, hanem mert inflációhoz közelítő hozamot vár el.

A MAX Composite csökkenésének fényében igen jónak értékelhető az, hogy az ország legnagyobb befektetési alapjával éves szinten 6 százalékos hozamot lehetett elérni az elmúlt hónapban: az OTP Optima kötvényalap létére derekasan állta a sarat. Mindez a legnagyobb pénzpiaci alapnál könnyebben magyarázható, a K&H Pénzpiaci 6 százalék feletti hozamot adott. A Budapest II. ezúttal elmaradt, egy jegyre jutó nettó eszközértéke csak egészen elhanyagolható mértékben nőtt az elmúlt négy hét folyamán.

A hozamemelkedés természetesen jó hír annak, aki most gondolkodik pénze befektetésén: az állampapírok alacsonyabb árakon állnak rendelkezésre. A banki kamatok között is előfordulnak növelések, de a nagyobb pénzintézetek többsége eddig nem emelt a betéti kamatszinteken.

A tőzsdei befektetők tavaly szeptember óta nem zártak olyan rossz hónapot, mint most: az index 10 százalékot gyengült. Mindezt főként a külpiaci tendenciák követésével magyarázzák a szakértők, igazságtalan lenne azonban akárkin is számon kérni azt, hogy nem látta előre az eseményeket. Az év első hónapjaiban ugyanis a külpiacok rendkívül gyenge teljesítményétől függetlenül emelkedett a régió piacaival egyetemben a hazai tőzsde, a külföldi vevőket ugyanis egyáltalán nem zavarta az, hogy a fejlett piacokon mi zajlik. Mára a friss pénzek elfogytak, az egyre lagymatagabb piac többé-kevésbé újra követi a kinti fejleményeket.

Természetesen akadt néhány ok, ami miatt a BUX gyengébben szerepelt például Varsónál, vagy Prágánál. Először is egyre inkább úgy tűnik, hogy lassan haladhat a gázárhelyzet rendezése, emiatt a Moltól szabadultak a befektetők. Másrészt pedig a külföldi befektetők teljesen abbahagyták a kint leggyengébben szereplő távközlési szektorba tartozó Matáv vételét, így a papír könnyedén törte át az elemzők által igen erős támasznak nevezett 900 forintos szintet. Ahhoz képest, hogy a Matáv fő tulajdonosa, a Deutsche Telekom március óta értékének felét elvesztette, a hazai cég teljesítménye nem mondható rossznak. Végül itt a Richter, melyet a gyógyszeráremelés elmaradása miatt büntetett a piac. Érdekes, hogy az Egist viszont nem hanyagolták el a befektetők, minden érzékelhető esést valakik vételekre használtak ki, így sokszor visszapattant az árfolyam. A hónap vesztesei a kis papírok lettek, a második vonal részvényei a május végén hirtelen megugró, majd csendben visszacsúszó vegyipari cégek kivételével lefelé tartottak, többségük túleste az indexet.

A külföldi tőzsdéken sem jártak jól azok, akik a hagyományos módszerrel, azaz vételekkel próbáltak szerencsét. Az elmúlt időszak ellenben valóságos aranybánya volt azoknak, akiknek volt merszük megshortolni a részvényeket. Mióta hazai befektetők is eladhatnak rövidre külföldi papírokat, az elmúlt időszak bizonyult e téren a legtermékenyebbnek. Ezt az "iparágat" azonban csak néhány tucat hazai befektető űzi egyelőre.

Szintén nagyot lehetett nyerni a devizapiacon, azonban a dollár eladásán sem sok hazai befektető profitált. Sokkal többen vannak ellenben azok, akik a régi rossz beidegződések alapján még mindig devizában takarékoskodnak. Közöttük is igen sokan esküsznek a dollárra, egyre inkább helytelenül: a zöldhasú 4 százalékot veszített a forinttal szemben négy hét alatt. A sok devizát tartó befektetőknek a mai helyzetben érdemes újragondolniuk elveiket. (ÁG)

Munkatársunktól