A kormány előtt az irányelvek

Jövőre emelkedik a hatósági áras termékek inflációja - derül ki a Pénzügyminisztérium 2003-as költségvetési irányelvekre vonatkozó előterjesztéséből, amelyet mai ülésén fogadhat el a kormány. A Világgazdaság birtokába került dokumentum szerint a regulált kör idei, 4,3 százalékos december/decemberi árindexét jövőre 6,5 százalékos követheti. A hatósági áras területek közül az energetikában, a közlekedésben és a vízgazdálkodás területén történik majd az átlagos inflációt meghaladó emelés.

A piaci áraknál marad a megszokott folyamat: jövő év decemberében 4,1 százalékos infláció követi az idei 5,5 százalékot. Az inflációs ráta idei, jelentős mértékű csökkenésére a következő években már nem lehet számítani, de az inflációs ütem folyamatosan mérséklődhet.

Az államháztartás hiánya az idén némileg magasabb lesz a Pénzügyminisztérium (PM) legutóbbi prognózisánál. 4,4 százalékos GDP-arányos deficitre bólinthat a kabinet a mai tanácskozásán, ami 234 milliárd forinttal magasabb annál, mint ami a költségvetési törvényben szerepel. A ma hivatalos GFS államháztartási statisztika szerint 2006-ban már a bruttó hazai termék egy százalékának megfelelő többletet kell produkálnia az államháztartásnak - az uniós módszertan alapján akkorra kell elérni a hiánymentes egyenleget.

Az adatokból kiderül: nincs egyszerű helyzetben a pénzügyminiszter, hiszen az államháztartás jövő évre engedélyezett, 3,5 százalékos növekedésével szemben 10 százalékos többletigény mutatkozik az adatok összesítéséből. A jövedelemcentralizáció az idei 41,6 százalékról 2004-re 39 százalékra csökken. Az újraelosztás - amint azt lapunk is többször jelezte - ez évben a GDP 46 százalékát éri el. Ennek 2004-re 41 százalékra kell mérséklődnie, majd évenként 1,5-1,5 százalékponttal kell tovább csökkennie.

Azzal a dokumentum is számol, hogy a minimálbér adómentessége és a közalkalmazotti béremelések áthúzódó hatása jelentős determinációt jelent a közszféra béreire fordítandó öszszegnél. Ez jövőre legalább a GDP 2,5 százalékának megfelelő nagyságú lesz. Mindezek tükrében a makropályát felvázoló előterjesztés azt a következtetést vonja le, hogy a béren kívüli államháztartási kiadások arányát mintegy 3,5 százalékponttal csökkenteni kellene. Ez a 4,5 százalékos GDP-növekedés feltételezése mellett 4-5 százalékos reálérték-csökkenést jelent.

A 2003-as büdzsé az ideinél kisebb mértékben támaszkodik a személyi jövedelemadóból származó bevételekre: előreláthatólag a GDP 5,7 százalékát vonja el ebben a formában. Az adó- és járulékbevételek nagysága jövőre 1,5 százalékponttal csökken a GDP arányában, ám a későbbi években a mérséklődés már csak 0,5 százalékpontnyi lehet.

A jóléti kiadások igénye jelentősen meghaladja az átlagos kiadásnövekedési ütemet. Azt a költségvetési irányelvek is rögzítik, hogy ezen kiadások mérséklése nem vehető figyelembe. Esetleg megfontolható egyes tételek későbbi évekre való elhalasztása, mivel a jóléti kiadások növelése a kormányprogram célja - szögezi le a dokumentum. Jövőre a jóléti funkciók közül is főleg az egészségügy és az oktatás törhetne előre. Előbbinek 20,5, utóbbinak 18,1 százalékos a bejelentett többletigénye. Az állami működési funkciók idei, 25 százalékos növekedése után jövőre már csak 3 százalékkal igényelnének többet. Állami beruházásokra például az ideinél közel 3 százalékkal kevesebb pénz elég lenne.

Gazdasági funkciókra, valamint államadósság-kezelésre alig valamivel kellene többet fordítani, mint az idén. A nonprofit szervezetek csak annyit kérnek, amennyit tavaly megkaptak. A személyi juttatásokra fordított idei, 29,1 százalékos növekedési ütem lassul; jövőre 18,6 százalékkal kellene több.