Tőzsdepánik Budapesten is

Néhány kedvezőtlen céghír nyomán újabb pánikszerű eladások nyomták immár 5-6 éves mélypontokra az árfolyamokat az európai vezető tőzsdéken, az indexek a nap derekán 5-6 százalékos zuhanást produkáltak. A megelőző napokban is jellemző volt a 3-4 százalékos csökkenés, négy nap alatt értékük 12-13 százalékát is elvesztették egyes indexek. Emiatt egyre több politikus látta szükségesnek, hogy megpróbálja megnyugtatni a kedélyeket. Bush amerikai elnök már kedden beszélt arról, hogy az amerikai gazdaság jó úton halad, s általános meglepetésre megszólalt Tony Blair brit miniszterelnök is, aki eddig ? Bushhoz hasonlóan ? tartózkodott attól, hogy piaci folyamatokat minősítsen. Bush elnök néhány hete még nem kívánta kommentálni a dollár zuhanását, mondván, a piac dolga az árfolyam kialakítása. Megszólalása minden bizonnyal annak következménye, hogy a részvényárak folytatódó zuhanása sok millió amerikai kisrészvényest érint.

A piacokon napok óta azt találgatják, hogy elérkezhet-e a mélypont egy klasszikus krach, akár 10-15 százalékos napon belüli zuhanás nélkül. Noha tegnap estére a Wall Streeten ? a politikusok szavaitól szinte biztosan függetlenül ? fordult a kocka és heves emelkedésbe kezdtek az árfolyamok, egyelőre senki sem hiszi, hogy komolyabb drágulásra a közeljövőben esély lehet.

A mai helyzet igazi pikantériáját az adja, hogy az amerikai gazdaság ha nem is dinamikusan, de elindult a növekedés rögös útján. Az utóbbi időben azonban már egyre többet lehetett hallani az úgynevezett double dip recession kifejezést, ami annyit jelent, hogy a recesszióból nem sikerül teljesen kilábalni, és a gazdaság újabb válságba kerül. A lassan csökkenő árak nyomán elszakadt a kisbefektetőkben a cérna, akik elkezdték pénzüket kivonni a részvényalapokból. Ennek nyomán a napi hírektől függetlenül nem lehetett kérdéses a rövid távú trend.

Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mennyiben tekinthető a tőzsde indikátornak a jövőbeli gazdasági teljesítményre vonatkozóan. Az eddigi empirikus vizsgálatok ugyanis azt mutatják, hogy a részvénypiac a legtöbb esetben előre jelzi a dekonjunkturális ciklusokat. Az amerikai reálgazdaság rendkívül szoros kapcsolatban van a tőzsdei árfolyamokkal, így könnyen előfordulhat, hogy a kibontakozófélben lévő növekedést elsöpri és maga alá temeti a bessz.

A hazai piac reakciója is sokakat meglephetett. A BUX, mely a korábbi kinti esésekre sokszor immúnis maradt, s még a múlt héten sem gyengült, ezen a héten beomlott: hétfőn közel 4, kedden 1, tegnap pedig 6 százalékot szakadt. Ekkora esést utoljára tavaly szeptember 11-én produkált a mutató. Különösen aggasztó, hogy a kereskedés utolsó órájában, amikor a Wall Streetet követve Európában is meredeken emelkedtek az árak, a hazai részvényektől folyamatosan szabadultak a befektetők. A Pannonplast hét-, a Richter két és fél éves mélypontra jutott, a Matáv és a Mol pedig tavaly október elején volt utoljára a tegnapihoz hasonló szinten. A régióban Budapestnél csak Moszkva zuhant nagyobbat, ahol a Gazprom hétfői profitfigyelmeztetése óta szállnak ki a befektetők. Moszkvai elemzők szerint a feltörekvő piaci alapokból is megindult a pénzkivonás, és ez okozza régiónk korábban rendkívül stabil piacain is az alapkezelők kényszerzárásait.

Nem csoda, hogy Budapest is belefeküdt a nemzetközi esésbe, hiszen épp eddig az volt furcsa, hogy a magyar piac jól állta az ütéseket, és rendre felülteljesített - vélekedik Míró József. A tegnapi mélyrepülés fő okának épp az eddig jó teljesítményt tekinti a Cashline vezető elemzője. Szerinte ugyanis a nemzetközi vérengzést követően az amerikai alapkezelők elővették a régi sémát: az igen komoly dollárgyengülés után elsőként azokat a pozícióikat zárták, amelyekből még pozitívan tudtak kiszállni. Erősítette eladási vágyukat tegnap az is, hogy napközben begyengült a forint: 11 óra tájban 246,50 forintért lehetett eurót venni.

A másik okot a Cashline elemzője abban látja, hogy bár a korábbiaknál lényegesen kisebb a lombardpozíciók aránya, ám - például az e téren egyik legkedveltebb papírnak számító OTP esetében - sokan épp most döntöttek arról, hogy nem finanszíroznak tovább, ami kényszereladásokat indított el.

Hogy mit hozhat a jövő, az elemzők meglehetősen bizonytalanok. Bónis Miklós, az Inter-Európa Bank elemzője szerint a befektetői bizalom szempontjából fordulópontot hozhat az az amerikai felügyeleti előírás, hogy augusztus közepéig valamennyi cégnek felül kell vizsgálnia könyveit. Ha a piac hinni tud még ebben, ismét elindulhat felfelé a világ és a BÉT is. Míró József ugyanakkor - bár azt sem zárja ki, hogy a korrekció már ma megindul - az igazi talpra állást ősztől várja: véleménye szerint a külföldi befektetők akkor hisznek majd a hosszú távú pályán előrevetített infláció-, kamat- és hozamcsökkenésben, ha azt látják, hogy a kormányzat hozzákezd a költségvetés rendbe rakásához. A Cashline elemzője szerint ugyanakkor a piaci helyzet is kedvezhet egy fellendülés esetén a BÉT-nek: a fejlődő piacokon szereplő papírok - így a legtöbb hazai társaság - P/E mutatói sokkal alacsonyabbak, mint a fejletteké, ami megnövelheti az érdeklődést velük szemben.