Ősztől jár a vasárnapi bérpótlék

A munka törvénykönyve módosításainak szeptember 1-jei hatálybalépését követően egyes munkáltatóknak 50 százalékos pótdíjat kell fizetniük a vasárnapi munkáért. "Ahol a munkaadóknak anyagi érdeke fűződik a többletmunkához, ott részesedjék ebből a haszonból a munkavállaló is" - mondta lapunknak Pulay Gyula, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. Csak e munkaadói körre vonatkozik az 50 százalékos bérpótlék fizetésének kötelezettsége. Ahol az üzem jellege olyan, hogy folyamatosan kell működnie anyagi haszontól függetlenül, ott nem kell ezt a pótlékot megfizetni - mondta. Így például mentesülnek ez alól a közlekedési vállalatok, a különböző energiatermelő üzemek, de a szállodák is. Az ilyen esetekben egyértelmű, hogy vasárnap is üzemelni kell.

A kereskedelmi vállalkozásoknál az előírt 50 százalékos bérpótlék nem teljesen előzmény nélküli - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, rámutatva: a piac már eddig is rákényszerítette a tulajdonosokat, hogy alkalmazottaiknak valamiféle - ha esetleg nem is a fenti mértékű - bérpótlékot adjanak. Így volt ez már tavaly is a Match-, vagy a Tesco-hálózatnál, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a cégnél nagy változás nem várható, hiszen eddig is megadták a dolgozóknak az 50 százalékos kiegészítő bért.

A bevásárlóközpontokban árusító kisebb vállalkozások "valahogy majd megoldják" a pluszbérezést - amint húzódozva mondták helyszíni érdeklődésünk alkalmával -, de akadt olyan kereskedő is, aki takarékossági célból vasárnap saját maga fog dolgozni családtagjaival.

A vasárnapi bérpótlék egyébként 100 százalékos lesz szeptembertől akkor, ha a munkáltató valamilyen okból vasárnap helyett nem tudja kiadni a heti pihenőnapot.

Ahogy eddig, a vasárnapi munka továbbra is elrendelhető a folyamatosan üzemelő erőművekben, közlekedésben, készenléti munkakörökben, több műszakos munkahelyeken, idénymunkáknál. Az építőiparban a nyári hónapokban van a munka dandárja. Schréder Mihály, a Swietelsky Út-Vasút Kft. vezérigazgatója kiemelte, hogy a fővárosi építkezéseken rendszeresen dolgoznak szombaton és vasárnap is. A cég a munka törvénykönyvében meghatározott pluszjuttatásokat kifizeti. A vezérigazgató hozzátette, hogy a plusz bérköltséget beépítik az árakba, az abból eredő emelkedés öt-tíz százalék. Kiemelte, hogy nem lenne szükség ennyi hétvégi munkára - aminek az érintett lakók sem örülnek -, ha a fővárosi önkormányzat tendereztetési gyakorlata nem lenne ennyire hektikus, s a pályázatokat már az előző év novemberében meghirdetnék. Arra való hivatkozással, hogy az évi költségvetés még nem ismert, ez sok esetben hónapokat késik, márciusra tolódik. Így az építőipari cégeknek 45-60 napos határidővel kell vállalniuk a munkák elvégzését. A dolgozók vélhetően nem bánják a hétvégi túlmunkát, hiszen a téli hónapokban több hónapos leállásra kényszerülnek. Arra a kérdésre, hogy a munka törvénykönyve egyes passzusainak változása miatt számít-e több ellenőrzésre, a vezérigazgató elmondta: eddig is az volt a gyakorlat, hogy főleg a legálisan működő cégek tevékenységét ellenőrizték. Várhatóan ez a jövőben sem lesz másként, pedig ismert, hogy az építőiparban virágzik a feketegazdaság, s ez nem csak a vasárnapi munkára vonatkozik.

Az ötnapos munkarendben dolgozó cégek többségénél ritka, hogy szükség van vasárnapi túlmunkára. Ezt erősítette meg Bodrogi József, a Halaspack Csomagolónyag-ipari Rt. vezérigazgatója is. Hozzátette, hogy amennyiben a piac igényli, akkor hét végén is dolgoznak, hiszen a vevő az úr.

Bár a jogalkotó úgy látja, egyértelmű a törvény szövege, a gyakorlati szakemberek mégis óvatosak. Mint Kőszegvári Ferenc, a Danubius Rt. humánpolitikai vezérigazgató-helyettese mondta, jogászaik jelenleg értelmezik a törvényt, mert nem egyértelmű, hogy a hotelcégekre vonatkozik-e a bérpótlék-fizetési kötelezettség. Ha fizetni kellene, az akár a milliárdos nagyságrendet is elérhetné. A Danubiusnál egyébként a vasárnapi munkát eddig szabadnapban kompenzálták a dolgozóknak.

Munkatársainktól-->