A hazai bankok versenyképessége

A kilencvenes évek derekától a hazai bankszektor versenyképességének javulásában döntő szerepe volt az alapvetően szakmai tulajdonosok révén végbement bankprivatizációnak és számos pénzügyi szegmens gyors és egészséges növekedésének. A privatizációt követően a működési hatékonyság a folyamatok első körös átszervezése, a számítástechnikai fejlesztések után, a létszámhatékonyság fokozódásában testet öltve robbanásszerűen javult, mindemellett az üzleti aktivitás bővülése dinamikus volt, a fejlődés pedig egészséges - mondta el Erdei Tamás, a Magyar Külkereskedelmi Bank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke előadásában a GKI konferenciáján.

Kelet-közép-európai összehasonlításban, legalábbis abszolút méreteiket tekintve a hazai bankok egyértelműen hiányoznak a rangsor elejéről. Ebben legalább három elem játszik meghatározó szerepet. Egyrészt a koncentráció eltérő foka: az összes KKEU-piac koncentráltabb, mint a magyar bankpiac. Másrészt a belső piacok mérete eltérő (Lengyelország 40, Románia 20 milliós - ami a lakossági piac szempontjából nagy különbség), valamint a vállalati szektor átalakulásának, privatizációjának módja, mely ezután a finanszírozás lehetőségeit is meghatározta, szintén gyökeresen különböző.

Ugyanakkor, ha a főbb mutatókat tekintjük, a bankszektorok közötti különbség pregnánsan látszik, mely mögött egyértelműen jelen vannak az egészséges és hatékony fejlődés elemei, a hazai bankszektort ebben az összevetésben kedvező pozícióba helyezve: a kivételesen jó eszközminőség magas jövedelmezőséggel párosul.

Erdei szerint azt is figyelembe véve, hogy a magasabb marzsú üzletek csak most futnak majd igazán fel Magyarországon, van elvi tere a jövedelmezőség további növelésének, mely akár a portfólió korlátozott mértékű romlását is bőven ellensúlyozhatja.

A nagyvállalati üzletág fejlődésében rejlő jövedelemnövekedési potenciál a kilencvenes évek végére már egyre kevésbé volt elfogadható ezen ügyfelek, illetve ügyletek kockázati koncentrációja és tőkeabszorpciója miatt, miközben magasabb marzsú szegmensek még nem futottak fel. Az MKB szerint ezért jellemezhető ez az állapot - mely, ha némileg módosult részelemekkel is, de változatlanul releváns, és a magyar bankrendszer alapproblémáit tükrözi - egyfajta ördögi körként, melyben meghatározó elem az ügyfél-jövedelmezőség növelésének kényszere, két ok miatt is: úgy az üzleti expanzió, mint a működési hatékonyság javítása - legalábbis rövid távon - korlátos.

Az időszak markáns, máig ható tendenciája a konvergencia a vezető bankok teljesítménye között, melyben nemcsak a szereplőket egy irányba terelő monetáris folyamatok játszottak szerepet, hanem kétségtelenül az egyedi bankokra jellemző öröklött sajátosságok oldódása is, és a szintén specifikus extraprofitforrások, lehetőségek eltűnése. Az ördögi körből többféle módon lehet kitörni, az elmúlt néhány évben mindenre találtunk és nyilván találunk majd példát az OTP kis belső piac miatti regionális aspirációitól a hazai piacról történő kivonulásig, vagy éppen az üzletágeladásig. A folyamat egészen bizonyosan folytatódik.

A versenyképesség egyik fontos tényezője a működési hatékonyság további számottevő javítása, az ehhez vezető egyik út a pénzügyi közvetítés mélységének várható további növekedése, ha figyelembe vesszük az e téren meglévő elvben a kétszeres potenciált középtávon. Ennek a GDP-arányos mérlegfőösszeg természetesen csak egy, bár gyakran hivatkozott mutatója.

Nagyságrendi növekedés a pénzügyi szolgáltatások igénybevételében mindazonáltal inkább a csatlakozást követően várható, legalábbis a görög, portugál, spanyol példa ezt látszik jelezni. Ez iránt kétségtelen optimista várakozásokat táplálunk - hangsúlyozta Erdei. Kedvező lehet a szektor számára az is, hogy az árak nem szükségszerűen zsugorodnak az elkövetkező időszakban.

A lakossági hitelezés robbanásszerű felfutása kiemeli a bankszektor egészét tekintve, hogy az ügyfélhitelek ügyfélforrásokkal való fedezettségének szintje dinamikusan zsugorodik.

Ez minimálisan két következménnyel járhat a jövőre nézve. Az ügyfélforrásokért ismételten kiéleződik a verseny, az árakat magasan tartva, illetve a bankok növekvő mértékben lesznek ráutalva tőkepiaci forrásbevonásra. Ez utóbbi természetéből fakadóan drágább, hektikusabb stb. Ezek a folyamatok tulajdonképpen ismét nem az ésszerűtlen árverseny folytatását, hanem az ügyfél-profitabilitás növelésének kényszerét jelentik. A lakossági üzletág felfutása mellett meghatározó kérdés marad, hogy mi történik a vállalati szektorral középtávon. Az euró bevezetése után értelemszerűen nem lesz szükségük az eddig hazai bankoktól igénybe vett forintszolgáltatásokra. A legnagyobb hazai vállalatok - melyek egyben multik itteni leányai - finanszírozása átalakulhat, ma még nehezen felmérhető teret hagyva a hazai bankoknak. Azonban ez a távolabbi jövő. Ennél jelentősebb kérdés az, hogy a hazai kkv-k milyen mértékben készültek fel az egységes piac versenyére, kihívásaira. Az Európai Kereskedelmi Kamara felmérése szerint a magyar cégek a legkevésbé informáltak összes régióbeli potenciális versenytársak vagy partnerek közül. Míg a multik esetében a tevékenység folytatása, bővítése hatékonysági kérdés, számukra az EU nem kihívás. Gazdasági súlyára tekintettel az ennél kisebb kkv- szegmens fejlesztése, informálása, a források hozzájuk csatornázása kiemelt fontosságú középtávon. Ez nyilván újonnan megnyíló növekedési lehetőségeket jelenthet a bankszektor számára is.